Hogyan működik? – Kéztechnikák – ütések – egyenes technikák

Bejegyzés képe

.

Előzmények:

Alapelvek

Általános mozgásszerkezeti elvek

A technikákról általánosan

.

.

Kéztechnikák

Általános leírás és jellemzők:

A ju jitsu teljes mozgásanyagában valamilyen formában jelen van.

Funkcionális oldalról megközelítve, megkülönböztethetünk: támadó – védő – támadó/védő kombináció, valamint eszközhasználati csoportokat.

támadó – ütések és csapások

a legjellemzőbb támadó technikai felületek: (ezek mellett az egyes speciális technikákhoz hozzárendelhetők speciális felületek, pl. alkar, stb.)

– seiken (az összezárt ökölnek a mutatóujj felöli első két ízülete a fő teherviselő)

– uraken (a tenyérrel magunk felé fordított összezárt ökölnek a mutatóujj felöli első két ízülete a fő teherviselő)

– az összezárt ökölnek a kisujj felőli kézéle (kalapács ütés)

– nyitott tenyér

– könyök

védekező – blokkok és elvezetések

a legjellemzőbb védőtechnikai felületek:

– a kar teljes felülete, beleértve a vállakat is

támadó/védő kombinációk – fogások, lezárások, rögzítések

a legjellemzőbb támadó/védő kombináció felületek

– váll, felkar, könyök, alkar, csukló, nyitott kéz és ujjak

eszközhasználat:

– a teljes kar felhasználható

Kéztechnikák (támadó) – ütések – egyenes technikák

Általános leírás és jellemzők:

A támadó kéztechnikákat funkcionálisan két nagy csoportba sorolhatjuk; ezek az ütések és a csapások. A közöttük lévő legmarkánsabb különbség a csípő használatában mutatkozik meg.

Az ütések esetében a csípő indította mozgásba a teljes test „beletámaszkodik” (mint egy futó atléta a rajgépbe); az ütőfelület a fókuszpontban becsapódik és áthalad a célponton.

A csapás kéztechnika használatakor ugyancsak a csípő indít, de itt nem ad mögöttes támasztékot a csípő és a test; ebben az esetben a csípő és a test legfontosabb feladata az ütőfelület gyorsítása, amely mint egy ostor (a csípő és a test energiáját felhasználva) kicsapódik a célpontra, majd a becsapódás után azonnal visszatér a kiinduló pozíciójába.

Mozgásszerkezetileg is két nagy csoportot tudunk elkülöníteni; ezek az egyenes és a köríves technikák.

Az egyenes ütések a harc minden területén hatékony eszközként állnak rendelkezésre. A matematika meghatározása szerint: két pont közt a legrövidebb út az egyenes – ennek megfelelően az egyenes ütések a legrövidebb úton érik el a célterületet, vagyis a leggyorsabban végrehajtható technikák csoportjába sorolhatók. A gyorsaság mellé párosuló sebesség, pontosság, erő és megfelelő időzítés olyan egységet alkot, amely ha jó technikával párosul, akkor egy igazán sokoldalú és hatékony „fegyver” áll a rendelkezésünkre, amellyel képesek lehetünk sikerrel lezárni a harcot vagy küzdelmet.

Az alapelvek megjelenése:

a csípő:

Minden mozgást a csípő indít, és minden esetben támasztékot ad a test egységes egészének.

a légzés:

Ütés közben a levegő kiáramlik a testből (technikától függően kiengedjük vagy kifújjuk). Az orron keresztül belélegzett levegőt a szánkon engedjük ki. Az ütés fókuszpontjában a becsapódáskor a test egy pillanatra felfeszül, ilyenkor a légzés is nagymértékben hozzájárul a pillanat egységéhez; – a levegő kifújása (kipréselése) összezárja az izmokat.

Mozgásszerkezeti elvek:

a kéz egyenes vonalon mozog (oda is és vissza is) – olyan mintha egy csőbe dugnánk be a kezünket és húznánk ki onnan.

a csukló egyenes, a kézhát az alkar meghosszabbítása.

a könyök egyenes vonalon mozog (oldalra nem nyílik ki).

a kar soha nem feszül ki teljesen – az egyenes ütés végső pontján nem a könyök ízület fogja meg az kar-kéz lendületét, hanem az izmok természetes irányában azoknak az adott pillanatban felkeményedő tónusa határolja a mozgást.

bizonyos ütőfelületek esetében (pl. seiken) a kéz-kar egysége az induló helyzet és a becsapódási pozíció között, rotáló (forduló) mozgást végez.

csak a mozgáshoz szükséges funkcionális csoportok dolgoznak, a test többi része kiszolgálja a harmonikus mozgást.

a test egésze laza, de a szükséges tónust megtartva hajtja végre a technikát úgy, hogy annak fókuszpontjában a becsapódási pontban egy pillanatra felfeszül-felkeményedik, majd újra visszatérve az előző állapotába folytatódik tovább a mozgás.

Végrehajtás:

A végrehajtás legjellemzőbb állása a küzdő állás; és mivel ebben az állásban a legösszetettebb a helyes mozgásszerkezet végrehajtása, ezért ebben kerül ismertetésre az egyes részletek és azok egységes egészének a működési mechanizmusa. Az ettől eltérő helyzetekből és pozíciókból való alkalmazás alapelvei megegyeznek az itt leírtakkal, azokat csupán hozzá kell igazítani az adott szituáció jellemzőihez (bázis állások, készenléti állások, föld pozíciók, stb.).

Belégzés – orron keresztül.

A csípő indítja a mozgást – elfordul a test hossztengelye körül, ezzel együtt fordul a törzs és a felsőtest, valamint a lábak is pozícióba állnak. A hátul lévő láb ráfordul a célterület irányára és a becsapódási pontba mutat – a talp teherviselő felülete az első talppárna. A test súlypontja majdnem középen van, kicsit a hátsó láb felé eltolva (kb. 10 %).

A karok szűken a test mellett zárnak. A mozgásnak ebben a fázisában a test egységes egésze olyan, mint egy felhúzott rugó, vagy egy felfeszített íj, amely kilövi magából a becsapódási felületet.

Az ütőfelület egyenes vonalon elindul a célpontja felé. A testben felhalmozott energia, egyenes vonalú mozgási energiaként csapódik be a célterületbe.

Az ütőfelület a becsapódás után áthalad a célponton.

A csípő visszafordul a kiindulási helyzetébe, és húzza maga után a törzs és felsőtest egységét – a karok egyenes vonalon zárnak vissza, valamint a lábak is a kezdő pozícióba érkeznek.

A végrehajtás során a test (tömeg) középpontja indítja a mozgást (csípő). A lábak megfelelő irányú stabil támasztékot adnak. A törzs és a felsőtest vezetik a mozgást, a kar funkcionális egysége (váll, könyök, csukló) továbbítja az energiát a ütőfelülethez és azon keresztül a becsapódási pontba.

Ütés közben a levegőt kiengedjük vagy kifújjuk, a becsapódás pillanatában kipréseljük. A kilégzés szájon keresztül történik.

Kül-, közel- és belharc távolságokból egyaránt hatékonyan alkalmazhatjuk, természetesen az adott távolságban megjelenő fókuszponthoz igazított technikákkal.

Felhasználás:

oka:

a legrövidebb úton, a legkevesebb idő alatt lehetséges elérni a célpontot.

mozgásszerkezetileg helyes technikával és megfelelő időzítéssel, nagy energia átadás lehetséges a célfelületre.

olyan összetett mozgás, amely viszonylag könnyen elsajátítható és kivitelezhető.

a támadó mozgás végrehajtása közben, a zártság megvalósításával, a kiütési pontok részleges védelme fenntartható.

módja:

közvetlen módon előkészítés nélkül első és hátsó kézzel egyaránt alkalmazható.

önálló módon egyes technikánkként vagy kombinációk részeként is használható.

közvetett módon használható előkészítő mozgásként, amelyet aztán követ a hangsúlyos támadó mozgás.

magyarázata:

alap állásokból (kiba-, sanshin-, zenkutsu dachi) végrehajtva bázis technikaként hatékonyan segíti az egyes alapképességek kialakítását, majd készség szintűre fejlesztését (zártság, légzés és csípő használat, összetett mozgások, valamint a test mozgásszerkezetileg helyes irányítása, stb.).

küzdő állásban alkalmazva, gyakorlásként biztos alapot épít az összetett mozgások mozgásszerkezetileg helyes és hatékony végrehajtásához (gyakorlás „levegőben”, célpontra gyakorlás – pajzs, pontkesztyű, zsákos gyakorlás, gyakorlás ellenféllel).

a harcban és a küzdelemben olyan alap technika, amely közvetetten és közvetlenül egyaránt lehetőséget ad a befejezésre.

következményei:

a tanulás folyamatában az összetett mozgások különálló funkcionális csoportjai harmonikus mozgássá rendeződnek.

harcban és küzdelemben taktikailag sokoldalúan alkalmazható „eszközt” használhatunk (előkészítés, direkt támadás, elterelés, cselezés, kombinációk, stb.) – amely fontos alkotóeleme a kezdeményezés megragadásának és az irányítás fenntartásának.

gyors és nagy erejű „fegyverként” önmagában is alkalmas a harc és a küzdelem befejezésre.

kapcsolódó oldalak:

Állások – fudo dachi

kiba dachi

sanchin dachi

zenkutsu dachi

hamarosan kép és videó melléklettel is kiegészül a bejegyzés…

Szólj hozzá!

Az e-mail címed sehol sem jelenik meg, harmadik fél nem férhet hozzá.
A *-gal jelölt mezőket kötelező kitölteni.

*
*

Az alábbi HTML elemek és attribútumok használhatók: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>