Családi nap Szikáncson :) – 2013. június 8.

Bejegyzés képe

Mindig szívesen és örömmel fogadunk el meghívásokat, és megyünk olyan rendezvényekre ahol, nem csupán bemutatót tartunk, hanem lehetőség van a programon részt vevő érdeklődőkkel közösen is a tatamira lépni… Az egyik ilyen lehetőség a Nagy Sportágválasztó, és ilyen volt az a Szikáncson szervezett Családi nap, amely a Szikáncs Jövőjéért Egyesület munkájának eredményeként valósulhatott meg.

Ragyogó napsütéses reggelen indultunk neki a Hódmezővásárhelytől úgy 10 km-re lévő, ám a városhoz tartozó, kb. 600 lelket számláló kistelepülés irányába. Útközben csatlakozott hozzánk Robi, a helyszínen pedig már várt reánk Pisti, Gyula, és Imi, akinek a tatami szállítását köszönhetjük. A családi napnak a helyi iskola területe adott otthont. Megkerestük a kapcsolatunkat, és egyben főszervezői szerepet betöltő Zsolti barátunkat, aki körbevezetett bennünket, valamint megmutatta a tornaszobát, amit most ideiglenesen dojo-vá alakítottunk az előttünk álló két óra időtartamra.

Amikorra mi megérkeztünk, addigra Gyula, Imi, és Pisti már a helyükre rakták a szőnyegeket így minden készen állt arra, hogy közösen mozogjunk egy kicsit. A klubhoz tartozó gyerkőcöket most Angi és Levi képviselték, akik megérkezésünket követően azonnal elmentek bemelegíteni az ugrálóvárba és a pingpongasztal mellé :). Mi nagyobbak átöltöztünk és vártuk az érdeklődőket… 🙂.

Ahogyan az ilyenkor szokásos, először csak távolabbról figyelték a „pék vagy hentes 🙂 ruhába” öltözött idegeneket, de aztán most is győzött a kíváncsiság (no meg a némi szülői bátorítás :)) és mintegy tíz, kisebb nagyobb gyerkőc vállalkozott arra, hogy részt vesznek egy nagyon komoly és kemény edzésen :). Jól bemelegítettünk, állatokat utánoztunk, fogóztunk, labdát foglaltunk, fát másztunk, kígyóztunk, raboltunk, birkóztunk és még rengeteg mindent csináltunk, de valahogy nem emlékszem olyan helyzetre egyetlen egyre sem, amikor is az aprónép ne győzte volna le a felnőttnépeket :). Az első foglalkozás végére olyan párás volt bent a levegő, hogy a gyakorlókat csak a terem széléről figyelők is kellemesen leizzadtak 🙂 – meg aztán tartottunk egy rövid technikai bemutatót is – nem elrettentő célzattal :D.

Rövid szünetet következett, amit mi pihenésre, a gyerkőcök pedig csillámtetoválások begyűjtésére használtak fel (mint utóbb kiderült nem csak a gyerkőcök, hiszen Mártinak is ráúszott egy delfin a karjára :)), majd mikor újra összeverbuválódott a harcosok sokasága :), újra belefogtunk a kemény munkába… :). Ismét győztek a manók, ezért az edzés végén nem volt más teendőnk mint megköszönni a figyelmüket és a tanítást, majd a vesztes csata utáni búskomorságunkat egy bográcsban kiválóan elkészített paprikás krumplival próbálkoztunk feloldani – sikerrel :D. A finom ebéd után összepakoltunk és a kezdődő lovas programok (Kéktói Ménes) felé sétáltunk.

térden állva az aprónép előtt :)

térden állva az aprónép előtt 🙂

A lovas program vitathatatlanul legnagyobb sztárja, Dani a csacsi volt, aki békésen sétálgatott akárhány gyerkőccel a hátán ide-oda, bár amikor valami finomabb fűfélét pillantott meg az útjába kerülve, hát bizony olyankor eléggé hatékonyan, de minden esetben diszkréten és sohasem tolakodó módon 🙂, érvényesítette az akaratát :), az őt irányítani szándékozóval szemben. Egészen konkrétan, vagy nyílegyenesen odasétált a kinézett fűcsomóhoz, vagy pedig legyökerezett lábbal álldogált és békésen legelészett, amíg kedve úgy tartotta :).

Egy időre Márti is csacsifelügyelő lett, mivel az ottani leleményes lurkók (gondolom unták már a csacsi gardírozását) megkérték, hogy fogja már meg egy pillanatra a Dani vezetőszárát, Márti nem mondott nemet, és amikor ennek eredményeként a szár a kezébe került, a gyerkőcök mint a szélvész öten hatfelé szaladtak, Márti meg ott maradt a Danival :D. Szerencsére Pisti és felesége Böbe, meg a kisfiuk Nyilacska hamarosan Márti segítségére siettek…

Aztán volt ott egy „akkora hatalmas” (Levi így mondta :)) ló is, a neve Zizi, akinek olyan széles háta volt, mint egy íróasztal. Azok a gyerekek, akik a hátára ültek nem is igazán tudták oldalra lelógatni a lábukat, leginkább csak terpeszben csücsültek :). Közben a sportpályán dámalovasok tartottak igen szép és érdekes lovasbemutatót, valamint láthattunk csikós ügyességi lovaglást és lovas tornát is, amit éppen a Zizi hátán mutatott be vagy féltucatnyi nagyon ügyes, kisebb-nagyobb gyerkőc.

A pihenési és szórakozási programok mellett, az Egészséges Vásárhely Program részeként szív és érrendszeri szűrővizsgálatok, csontsűrűség vizsgálat, valamint orvosi tanácsadás is elérhető volt a programon résztvevők számára.

Délután két óra körül járt az idő, amikor a játszótér melletti fák árnyékában pihengetve és beszélgetve úgy döntöttünk összetrombitáljuk a gyerkőcöket, mert ideje lenne haza indulnunk.

Bár nem voltak sokan, de akik ott voltak bizonyosan jól érezték magukat (mi legalábbis így jártunk, és így láttuk :)), köszönjük a Szikáncs Jövőjéért Egyesület meghívását, a finom paprikás krumplit, a kedves fogadtatást és Zsoltnak a szervezést.

…ha kell, jövünk máskor is… 🙂

Összes hír

Kapcsolódó galéria

Szólj hozzá!

Az e-mail címed sehol sem jelenik meg, harmadik fél nem férhet hozzá.
A *-gal jelölt mezőket kötelező kitölteni.

*
*

Az alábbi HTML elemek és attribútumok használhatók: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>