.

Mit is mondhatnék? Csak pihi, lazulás, jó hangulat, sütik és itókák erről szólt a mai speciális szabadtérre kihelyezett edzésünk 🙂 .

.

.

Megérkezésünkkor módszeresen elfoglaltuk a mára már megszokott partszakaszunkat, kipakoltuk a hozott elemózsiákat, és a vízbe vetettük magunkat 🙂 . No nem ám kapkodva, hanem szépen komótosan, és ezt a tempót tartottuk is egészen a végsőkig 🙂 . Már igencsak belemelegedtünk a beszélgetésbe, amikor elszántuk magunkat és hadat üzentünk a sütemények sokaságának. Szépen haladtunk előre a hadművelettel és egymás után számoltuk fel a reánk leselkedő sütik potenciális veszélyforrásait 🙂 .

Igen ám, de idén is elkövettük a korábbi években már többször előforduló logisztikai hibát, miszerint nem hoztunk poharakat… 🙂 . Tavaly úgy belénk égett az előző évek rossz emléke, hogy szinte mindenki hozott sok-sok poharat, aminek eredményeként jó sok poharunk lett 🙂 . Ebből kifolyólag idén mindenki azt gondolta úgyis hoz valaki poharat – hát nem hozott senki… 🙂 . A sütik mellé kellett mindenképp valami innivaló, ezért a Rettentő harcostársunk beszerző körútra indult, melynek eredményeként rövidesen már poharakba töltöttük a különféle nedűket 🙂 . 

A hangulatunkra ma sem lehetett panaszkodni, így aztán gyorsan eltelt velünk az idő és hamarosan ránk sötétedett. Mi azonban továbbra is kitartottunk és csakhamar azon vettük észre magunkat, hogy lecsökkent a medence vízszintje – ami félreérthetetlen jelzése annak, hogy ki kellene kászálódni a medencéből 🙂 . Így is tettünk, de hamarosan visszatérünk… 🙂 .

az előörs területfoglalása 🙂