A Magyar Ju Jitsu Szövetség szokásos nyári nemzetközi edzőtáborának ezúttal új helyszín adott otthont. Egerben, a Hotel Eger & Park **** szálloda úgy gondolom minden résztvevőben kellemes emlékeket hagyott hátra, ami az edzőtábor programjaival együtt mindenkinek sok-sok élményt adott az ott töltött napok alatt. A klubunkból Robi és Gyula volt ott a táborban, az alábbi sorokban tőlük nyerhetünk betekintést a tábor történéseibe és hangulatába…

Robi és Gyula tábori összefoglalója:

Szombat – első nap:

A klubunkat ketten képviseltük Simon Gyula és jómagam Pap Róbert a 30. Nemzetközi edzőtáborban, amit Egerben rendeztek meg. A hajnali indulásnál azonnal megpecsételődött a sorsunk; kezdve azzal, míg én a hőségtől és izgatottságtól nem tudtam aludni, Gyula az ébredés mámorában a fele cuccát a házban hagyta, szóval igazi Simonos: „Jó reggelt!” volt 🙂 .

Természetesen az utazásunk sem volt zökkenőmentes.

Első akadály Kunszentmárton – Martfű közötti baleset, teljes útzár és eltereléssel kezdődött. Ezt még aránylag könnyen kikerültük, majd jött a következő próbatétel.

Szolnok körül irányt tévesztettünk, ami egy ismerd meg hazádat túrába csapott át, és kb. 60 km-t kocsikáztunk a megfelelővel ellentétes irányba… Az egyik falubéli csárda verandáján üldögélő, a hajnali napfelkeltében sört kortyolgató fiatalembereknek szegeztük neki a kérdést: Merre az arra? Mire határozottan jött a válasz: Hát nem erre! 🙂 .

Nyugtáztuk a kapott információt, és Szolnoknál egy benzinkútra betérve teljesen megvilágosodtunk miután megvásároltuk életünk első autóstérképét. Mindeközben Sancika barátunk szállóigéje járt a fejünkben: „Lehet, hogy nem ez az a tábor ahova jönnöm kellett volna?!” 🙂 .

Az újratervezés után újult energiával és több gázadással próbáltuk ledolgozni a kiesett időt, de hamarosan újabb akadály került elénk, kb. 20 km-en keresztül félpályás útzár és rengeteg lámpa lassított ismét. Nagy nehezen megérkeztünk, az ajtóban a soke üdvözlete fogadott bennünket. „Nem késtetek el fiúk” 🙂 – mondta, ekkor már 9:40 körül járt az idő.

Becsekkolás után gyors átöltözés és már kezdődött is a megnyitó. Általános információkat, illetve a tábor programjait ismertették.

Gyors bemelegítés után a csapatot két részre osztották és kezdődtek a délelőtti edzések. Miután egyikőnknek sem volt társa, így egymáson kezdtünk el gyakorolni. A 3 alap blokk technikát vettük végig, majd ezeket egészítettük ki kontra ütésekkel és rúgásokkal. Az ezt követő fehér és zöld öves technikák gyakorlásában  több új részlet is megismerésre került…

A soke Kelemen István által vezetett tréningen a csukló támadások különböző módozatait néztük át, nagy hangsúlyt fektetve a támadás közbeni folyamatos mozgásban maradásra.

Délben hagytuk el a tatamit, és az ebédlő felé vettük az irányt. Sajnos a szobánk ekkorra még nem készült el így a délutáni pihenést az italbárban töltöttük 🙂 .

Délután háromkor kezdődött a földharc tréning Fekete Sándor vezetésével. Itt már sikerült párt találni magunknak. Számunkra sok ismerős rávezető gyakorlattal tűzdelt bemelegítés volt, majd alap technikákkal kezdtünk lábközt, mellkason, hátsó fojtásokra vettünk különböző variációkat. Rövid szünet után folytattuk még technikákkal, majd 4 kör rövid küzdelem következett.

Igyekeztünk magasabb övfokozatúakkal küzdeni, ami csak részben sikerült. Első felkérésemre azonnal jött a határozott válasz: Köszi én mára már jól vagyok! Többen is a nyújtást, lazítást választották a küzdelem helyett – legnagyobb bánatunkra. Gyula ügyesen összeszedett egy kisebb térdsérülést, de ennek ellenére mindketten sikeresen alkalmaztuk az eddig tanultakat, ami jó küzdelmeket és még több hasznos tapasztalatot jelentett számunkra.

A tréning ideje alatt elkészült a szobánk, amit végre nagy sokára átvehettük. Vacsora után egészen kora este tértünk nyugovóra, hogy kipihenjük az egész nap fáradalmait.

Vasárnap – második nap:

11 óra alvás után kipihenten ébredtünk. Reggelinél végigettük a svédasztalt, a tegnapi nap tapasztalatai alapján ebben a táborban bizony lehet reggelizni! 😀 A délelőtti tréningeken már rutinosan a nagyok közé soroltuk magunkat, lehetőséget adva arra, hogy minél több magasabb övfokozatú jitsukával legyen tapasztalatszerzésünk.

Az első két edzés az előző napra épült alaptechnikák és kontra ütések, rúgások majd földön történő lezárásokkal telt. A harmadik edzést, a finn Kari sensei tartotta, ahol a gi alá rejtett kés hatékony és gyors elővételeit ismertük meg, illetve ebből történő metszéseket, vágásokat gyakoroltunk.

Az ebéd elfogyasztása után egyből elindultunk a szálloda wellness részlegének kipróbálására. Kezdtük a gyermek medencével alapozás jelleggel, majd jakuzzi, finn szauna, és lezárásul egy kis ejtőzés a nagy medencében.

Délután 3 órakor kezdődtek a dan vizsgák. Első danra és második danra jelentkezett egy-egy jitsuka. A küzdelmi részre kellemesen fáradtan álltak fel a vizsgázók, ennek ellenére tisztességesen helyt álltak mindketten, amiért a soke megadta a következő fokozatot. A 2. danra vizsgázó, a mutatott teljesítménye miatt a 3. dan fokozatot is megkapta, és az ukéját is előléptették 3. dan fokozatra.

Vacsora után fakultatív edzésen voltunk. Günter Painter-rel rövidbot és félbot technikákat gyakoroltunk, de egyikkel sem igazán boldogultunk. Mint korábban Gyula megírta: „Kezem lábam az akadály, meg még ott volt az eszköz is!” 🙂

Hétfő – harmadik nap:

Ma teljesen elszakadtunk Gyulával egymástól. Két külön csoportban dolgoztunk egész délelőtt. Mindhárom edzést egy kék öves lány jitsukával töltöttem. Technikailag megfelelően felkészült, viszont borzasztóan vigyáznom kellett, hogy véletlenül se okozzak neki sérülést. A mai napnak tanítása talán éppen ez volt számomra. Kontroll mindenek felett. 1-1 technika között klasszikus jitsu-s témákról társalogtunk. Kellemes, izzadtságmentes délelőtt volt.

Mindeközben Gyula emberére akadt egy sárga öves jitsukával. A fogásán és a dobástechnikáin érződött, hogy nem most kezdett tanulni, mint utóbb kiderült fekete öves judo-s, aki korábban versenyzett is.

Az első edzésen számunkra kicsit új volt a megközelítés, amikor a technikák kombinációban a biztos fogásokat kiengedve, új fogást keresve fejezték be az adott technikát. A második tréning egy óra eltéréssel ugyan, de ugyanaz volt mindkettőnknek. Az egész a dobástechnikákra volt kihegyezve. Lökésből felállás és csípő, test majd horog dobásokat vettük át. Nagy koncentrációt követelt tőlünk a technikák végrehajtása a bemutatott módon…

Délután három órakor kezdődött a K1 tréning. Az összes alap ütés és rúgás átismétlése után kombinációkat kezdtünk begyakorolni, majd ezeket a rövidebb kombinációkat összefűztük és így jutottunk el a 10 technikás támadásig. Levezetésként 5 X 30 mp-es párcserés küzdelem következett. A tréning intenzitásából adódóan itt már kiült a fáradtság a gyakorlókra, ami leginkább a teljes passzivitásban mutatkozott meg. Mindent összevetve kellemesen kimozogtuk magunkat. Ennek az edzésnek az intenzitása közelített eddig leginkább a nálunk megszokottakhoz.

A vacsora után rövid pihi következett, majd újra a tatamira álltunk és Günter mester kés a kés elleni szemináriumán vettünk részt. Az est hátralévő részében a napi fáradalmakat a wellness részleg újbóli meglátogatásával csillapítottuk.

Kedd – negyedik nap:

Az első edzést a finn Kari sensei tartotta ahol az akció-reakció volt a fő csapásirány. A finn ju jitsura jellemző, hogy harcias-küzdős tematika szerint épül fel (hasonlóan mint a miénk), ahol ez kulcsszerepet játszik.

A következő tréningeken egyfajta aikido-jujitsu mix technikákat vettünk, ami számunkra újdonság volt. Ebéd után elkészültek az ilyenkor szokásos közös tábori képek, majd ezt követően Karacs Attila tartott prezentációt az emberi erőszakról, annak megnyilvánulási formáiról és fajtáiról. Nagyon jól összeszedett, szisztematikusan felépített tananyagot tárt elénk.

Az előadást követően azonnal elkezdtük a hallottakat a gyakorlatban is megismerni, alkalmazni. Reagálás stresszhelyzetben, ütéstávolságok felmérése, védekezési formák és nyomás alatt lenni…

Mindkettőnknél érződött, de nálam főképp kicsúcsosodott az érzés, hogy valami nincs rendben, nem vagyok ott fejben, valami gond van. Ez pedig nem volt más, mint a kellő bemelegítés és a test-szellem-lélek teljes átszellemülése az adott szituációra. A múlt heti házi vizsgán elhangzottak jutottak eszembe, hogy mennyire fontos magunkat mindhárom szinten felkészíteni-bemelegíteni. Van aki nulláról képes ezt megcsinálni, mi még nem tartunk ott. Szerencsére Gyula barátom felismerte a helyzetet és gyorsan átsegített egy pár emberes ütéssel és rövid idő alatt szintre hozott… 🙂

Innentől egyenrangúként álltunk egymás előtt és küzdöttünk úgy ahogy szoktunk. Mire elértük a kívánt hőfokot és rendesen bemelegedtünk véget ért a tréning. Tatami pakolás, ajándékozás, majd az esti bankett zárta a tábort. Másnap a reggeli elfogyasztása után elhagytuk a szobánkat és hazafelé vettük az irányt.

Általánosságban a táborról:

Kifogástalan környezetben, több száz négyzetméteren tatamizott klimatizált konferenciateremben volt alkalmunk edzeni, ahol minden adva volt a szakmai továbbfejlődéshez. Az itt töltött pár nap alatt a jujitsu összes területét érintettünk az alap blokkoktól kezdve, a technikai részen át, a küzdelmi részekkel befejezve. Míg a délelőtti tréningeken a hangsúlyt a syllabusban felmerülő általános hibák kicsiszolására fektették, addig a délutániakon új elemek beépítése volt az irányadó.

Indulásunk előtt kettő feladatot kaptunk mesterünktől: edzetek amennyit csak tudtok és szerezzetek új barátokat! Mindkettőt sikeresen teljesítettük. Az összes tréningen részt vettünk és olykor a szüneteket is gyakorlással töltöttük. Meg kell említenem szobatársunkat Négyesi Csanádot a szentesi klub jitsukáját, akivel azonnali barátság alakult ki és miközben édességfüggőségét próbálta csillapítani a nyereményjátékok világába is elkalauzolt bennünket… 🙂