A gyermek csoportjainkban (Manó, Gyerek, Ifjúsági) az iskolai szünetekben nincs edzés. A nyári szünet előtti utolsó edzésen minden évben egyfajta összegzést végzünk, hogy objektíven is láthassuk az elmúlt időszak fejlődésének a mértékét. A gyerkőcök számára az ilyen évzáró edzés olyan, mint egy vizsga, ahol minden területen megmutathatják a tudásukat. Ilyenkor a szülők, nagyszülők, testvérek, barátok és minden más érdeklődő előtt zajlik egy olyan edzés, ahol az eddig tanultak mellett mindig adódik valami olyan feladat is, ami idáig ebben a formában ismeretlen volt 🙂 , de az elsajátított alapképességek helyes alkalmazásával mindenki számára végrehajtható.

A csütörtöki napon a Gyerek csoport tagjai közül nyolcan várták kicsit izgulva az edzés kezdetét. A gyerekek edzéseinek fókuszában a képességfejlesztés áll (testi, szellemi, lelki), olyan módszertan alkalmazásával, ahol jó hangulatban, legtöbbször játszva tanulva szerzik meg és fejlesztik tovább a szükséges alap képességeket, ami aztán lehetővé teszi a speciális mozgások és technikák mozgásszerkezetileg helyes elsajátítását, amely az alapja a későbbi hatékony felhasználásnak és alkalmazásnak.

A záró edzésen a bemelegítés szerves részét képezi az értékelésnek; figyeljük a gyerkőcök alapmozgásait úgy az általános gimnasztika, mint a speciális bemelegítés fázisaiban. Ezt követte a bázis kéz, és lábtechnikák bemutatása, majd az esés technikák végrehajtása. Az edzések sok játéka és játékos gyakorlatai, amelyek minden esetben valamilyen rávezető mozgás vagy szituáció gyakorlását szolgálják, ilyenkor látszik milyen hasznos eszközként szolgálnak a gyerkőcök személyre szabott fejlődésében. Az összetett és komoly koordinációt igénylő mozgások végrehajtása természetes módon történik, így a későbbiek során a már meglévő biztos alapokon sokkal könnyebben lesz a pontosításokat elvégezni.

Nagy odafigyeléssel és koncentráltan hajtották végre a különféle gyakorlatsorokat. Megtették az első lépéseiket azon az úton, ahol „mindig csak egyet kell csinálni”; teljes odaadással jó kedvűen játszanak amikor az a feladat, majd pár pillanattal később már minden lélegzetvételt lehet hallani a dojo-ban olyan koncentráltan figyelnek a feladatok végrehajtására, és amikor küzdeni kell, nincs más a tekintetekben csakis akarat és elszántság…

Mindenki nagyon sokat ügyesedett az elmúlt év során. Túl azon, hogy fizikai képességeik sokat javultak (gyorsaság, robbanékonyság, erő, mozgáskoordináció, stb.), mentálisan is változásokon mennek keresztül. A csoport szinte önmagát fejleszti, a gyerek egymás legnagyobb fejlesztő tanárai, mi csupán terelgetjük ezt az egészséges folyamatot, aminek eredményeként a domináns alaptermészetűek megtanulnak önként segítséget nyújtani, félénkebbek pedig sokkal magabiztosabbá válnak.

A Gyerek csoport most is remek teljesítményt nyújtott, amiről csak elismeréssel lehet szólni. Kíváncsian várom az őszi edzéseket ahol már egyre komolyabb feladatok várnak a lelkes emberpalántákra… 🙂 .

Pénteken a nagyobb gyerekek nyári szünet előtti utolsó edzésén volt a sor. Az Ifjúsági csoportban is nyolcan kaptak ma lehetőséget a tudásuk megmutatására. Felkészülten ültem le megnézni őket, hiszen az előző napi Gyerek csoportban már láttam milyen ügyes mindenki, és a fejlődés mértékét valamint a tendenciákat látva biztos voltam benne itt sem lesz ez másként. Nos a helyzet az, hogy alaposan meglepődtem… 🙂 .

Ahogy elkezdődött a technikai anyag bemutatása, már az elején felkerült a füzetembe egy megjegyzés, amit majd a végén mint javítani való területet el fogok mondani (ez történetesen a pontosabb lovagló állas végrehajtása volt). Általában jó sokat szoktam jegyzetelni, hogy aztán a lehető legpontosabb értékelést tudjam elmondani. Tehát rögtön az elején leírtam az első megjegyzésem, aztán… Aztán itt vége is lett a jegyzetelésnek 🙂 . Tudtam, hogy ügyesek lesznek, de arra nem számítottam, amit most láttam.

Ebben a csoportban 10-14 éves ifjoncok vannak, azonban a mutatott teljesítményük még egy felnőtt színesöv vizsgán is dicséretet érdemelt volna. A technikák pontossága, fókusza, az összhang a test funkcionális területei között, a légzés és a csípő természetes módon való helyes használata mind-mind messze túlmutattak az életkorukhoz illeszkedő általános jellemzőkön. Mivel nem volt mit írogatnom, ezért csak hátra dőltem és örömmel néztem az ifjúság ügyességét 🙂 .

Jó volt látni a két gyermek csoportunkat egymás után, hiszen így markánsan érzékelhetővé és láthatóvá vált az a fejlődési folyamat, amely a Manó, Gyerek, Ifjúsági csoportokon keresztül vezet, és amit a hozzánk járó gyerkőcök járnak végig.

Természetesen az elmúlt években többször is előfordult már (és még bizonyosan sokszor fog is 🙂 ), hogy az itt edző gyerekek aztán más mozgásformához csatlakoztak, de bárhová is vezetett az útjuk, a nálunk töltött időszak olyan alapokat adott nekik, amelyeket mozgásformától függetlenül mindenhol jól tudtak hasznosítani.

Minden gyerkőcünk nagy dicséretet érdemel, ahogyan a gyermek csoportok vezetője Márti is, aki edzésről-edzésre építette fel azt, amit itt most mindannyian láthattunk és aminek egy kis időre a részesei lehettünk.

Az edzések szeptemberben kezdődnek újra, de addig még vár ránk egy ManóMenő Parti… 🙂 .