A Magyar Ju Jitsu Szövetség Győrben rendezte meg a soron következő instruktori táborát. Péntek kora este egymás után érkeztek a résztvevők a város központjában található szállodába, amely az egyik nagyon fontos helyszíne volt a mostani összejövetelnek. Az instruktori táborok közös jellemzője, hogy van olyan központi témaköre, amely köré az edzések tematikája épül. Nem volt ez másként most sem…

A megérkezés és a szoba elfoglalása simán és zökkenőmentesen történt. Kis idő elteltével érkezett a szobatársam, aki egy igazi Szamuráj, és a cívisvárosból jött. Kölcsönösen üdvözöltük egymást, amit Szamuráj jóvoltából némi gyümölcslével is kísértünk, majd miután csatlakoztak még hozzánk további harcosok Debrecenből, hát megismételtük ezt egyszer-kétszer 🙂 .

Soke Kelemen István rövid köszöntőjében üdvözölte a megjelenteket (ennek személyes vonatkozása igencsak megtisztelő volt – ami, mint később kiderült nem volt más, csupán a kezdet 🙂 ), majd szólt néhány szót az előttünk álló programokról, végül jó étvágyat kívánt a vacsorához. A svédasztalos hidegtál vacsorára már csaknem mindenki megérkezett és jó hangulatban beszélgetve fogyasztottuk a finom falatokat. A vacsorát követően, máris kezdetét vette a szakmai munka, aminek rendesen bele is csaptunk a közepébe… 🙂 .

A soke felvezetőjében csupán egy kérdést fogalmazott meg, mit mondanánk arra a kérdésre: Mi a ju jitsu? Eleinte kissé megilletődött volt a légkör, és akadozva indult beszélgetés, de szépen lassan azért csak belemelegedett a társaság 🙂 . Sokan sokféle megközelítésből mondták el gondolataikat, tapasztalataikat, érzéseiket, de ez valahogy mindig kerülő utakat jelentett; ezért többször is elhangzott a soke-től az alapkérdés, amit gumicsontként dobált vissza mindig a beszélgetés asztalára. Ez a kérdés volt a mostani instruktori edzőtáborunk központi témaköre. Többször, több oldalról közelítve is nekifutottunk a kérdésnek, de mindig azt vettük észre, hogy megint előttünk a gumicsont… 🙂 .

Már az éjfélt is elütötte a mellettünk levő templom harangja, amikor felálltunk az asztal mellől és pihenésre indultunk a szobáinkba. Jómagam még nem így tettem, hanem nyakamba vettem a győri éjszakát és egy bő órás kiadós séta után tértem csak vissza a szállodába. Korábban már több alkalommal is jártam Győrben, de mindig csak átutazóban, így gondoltam most körbe nézek egy kicsit. A pénteki napomon elég sokat kellett autóban ülnöm, ezért jól esett a pihentető éjszakai séta 🙂 .

Nem is bántam meg. Nagyon szép és igazán barátságos a győri belváros, amit nagyon jól kihangsúlyoznak az éjszakai világítás fényei. Ilyen későn már nincsenek sokan az utcákon, ezért nyugodtan lehetett végig sétálni a hangulatos sétányokon, tereken, a folyó parton vagy épp a változó színes fényekben pompázó hidakon. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy ha a lehetőségei engedik, töltsön el itt néhány napot, hiszen a barátságos hangulat mellett sok érdekességet és látnivalót is felfedezhet.

A szombat kiadós és finom reggelivel kezdődött, majd közösen indultunk az edzőterembe. Megkértem a debreceni különítményt vigyenek magukkal, és így volt szerencsém részese lenni egy rövid, ismerd meg Győrt túrának is… 🙂 . Végül persze rendben megérkeztünk és kilenc órakor megkezdtük a délelőtti tréninget.

Az általános átmozgató bemelegítést követően, a tegnapi gumicsont megfejtésén kezdtünk most már a gyakorlatban is munkálkodni. Az edzéseket soke Kelemen István vezette. A legfontosabb a szemléletmód gyakorlati, a technikákban, valamint azok végrehajtásának módjában való bemutatása-megértése volt. Ennek megfelelően a gyakorlati végrehajtások között mindig volt olyan elméleti blokk, amelyben a tárgyalt problémák, helyzetek és megoldások elemzése történt.

A délelőtti és délutáni edzések közötti ebédidőben a helyszínre szállított pizzával és innivalóval pótoltuk a felhasznált energiát. A edzés zárórészében rövid földharc, valamint álló küzdelem elemekkel fejeztük be a dojo-beli munkát.

A szállodába visszaérkezve rövid idő alatt mindenki „átfegyverkezett” 🙂 , ami annyit jelentett, hogy edzőruha le, és fürdőruha fel, majd közös sétával indultunk a közelben lévő győri fürdőbe. A wellness fürdő minden földi jóval képes kényeztetni az ott pihenni, relaxálni vágyókat (rá is fért a társaságra 🙂 ). A szaunától kezdve, a különféle termál- és gyógyvizes medencéken át, a mindenféle bugyborékoló masszírozásokig (sőt még vízesés is volt, ahol meg is kaptam, hogy milyen puding vagyok, majd rögtön bemutatót is láthattam az igazi dögönyöző veretésből 🙂 ) mindenki megtalálhatta a neki leginkább tetsző pihenési formát.

Számomra a nyitott gyógyvizes medence volt az abszolút favorit, ahol a legtöbbször csend honolt (a kinti medencében alig volt valaki), csak a víz csobogását lehetett hallani, és kényelmesen elfeküdve lehetett nézni a csillagos égboltot, miközben időről időre bekapcsolt a buborékos masszírozás. Itt töltöttem időm nagy részét, olykor elbóbiskolva… 🙂 .

Három órával később sétált vissza a csapatunk a szállodába, hogy elfogyassza az estebédet. Ízletes finomságokkal teli tányérok kerültek elénk az asztalra, így nem esett nehezünkre befalatozni azokat, sőt a főételt követő desszert is nagyon fincsi volt.

No miután jól kipihentük magunkat a fürdő idilli környezetében, és feltöltöttük energiatárolóinkat a finom vacsorával, jöhetett az edzőtábor igazán embert próbáló zárószakasza 🙂 , ahol a tegnap este felgyülemlett gondolatait fésültük össze a mai nap történéseivel és tapasztalataival. Tettük ezt igencsak hosszan, hiszen már a vasárnapban jártunk úgy fél kettő magasságában, amikor asztalbontásra került sor.

A csapat nyugovóra tért, ám nekem még teljesítenem kellett az ígéretem, miszerint reggelre már otthon leszek. Ennek megfelelően autóba ültem, és egy kedves barátom társaságában rövid budapesti kitérőt követően, reggel ötkor már otthon üdvözölhetett a házából előszaladó Tengu harci kutyánk 🙂 .

Abban biztos vagyok, minden résztvevőnek adott a tábor valami olyat, amit csak úgy érthetnek-élhetnek meg, ha mindennek a részesei voltak. Hogy mi volt az a valami, hát mindenkinek pontosan az, amire szüksége volt…

ui.: Köszönet shihan Csicsmann Gábornak a tábor szervezésért!