ManóMenő Parti – 2014. június 07.

Bejegyzés képe

Egy olyan nap krónikáját kellene most megírnom néhány sorban, amiből egy könyvet is bőven meg lehetne tölteni :). Kezdjük ott, hogy ismét lejárt az egy éve megkötött vízi csata vízszüneti megállapodása, vagyis újra fegyverkezésbe kezdett a gyereknép (és segítői :)), hogy a mai napon minél hatékonyabban legyünk képesek egymás eláztatására… :). No de ne szaladjuk előre az események sorában… 🙂

A ManóMenő Partit első alkalommal rendeztük meg a „kis tanyán”, és csakúgy mint a korábbi klubos összejöveteleink alatt, most is tökéletes helyszínnek bizonyult. Mostanra vártuk a legtöbb résztvevőt a ManóMenő Partik történetében (kb. 35 gyerkőc jött el + a felnőttek kiszolgáló személyzete :)), ezért különösen fontos volt a megfelelő felkészülés… :). A jó időt már előre megrendeltük, ami meg is érkezett, és mi ki is használtuk :).

Előkészítettük az asztalokat, székeket, a kézműves foglalkozás kellékeit, felfújtuk a focikapukat, a kis várat, üzembe helyzetük a medencéket, csúszdát, trambulint, és még sok más játékot. Délután három körül már meg is jöttek az első gyerkőcök és egyből be is indult a forgatag :).

Márti vezetésével az asztal körül lehetett kreatívkodni :), munkába lettek fogva az ollók, ragasztók, színes filcek, használt cd-k, színes papírok, stb. – készültek medúzák, rákocskák, virágok, elefánt, csiga, bagoly, kukac és még kitudja mennyi minden szépséges dolog. Ezzel párhuzamosan működött a trambulin, és kisebbeknek a csúszda. Akinek kedve volt, tollasozhatott, varázsfriszbizhetett, bumerángozhatott, görkorizhatott, vagy beszállhatott a nagy közös foci mérkőzésbe – aminek a felfüggesztett eredménye (merthát következő alkalommal majd innen folytatjuk :)) jelenleg döntetlen lett…

A focit követően kezdődött a kincskereső játék, ahol a tanya körül mindenfelé eldugott kincseket (kis papírfigurák) kellett meglelni, amiket megfelelő mennyiség összegyűjtése után, finom cukorkákra lehetett beváltani. Egy kis pihenés, evés, ivás és ekkor már mindenki igazi harci lázban égett, hiszen most következett a nap legfontosabb eseménye a hagyományos ManóMenő Vízicsata :). Aki készült, az felvette a harci ruházatát (volt aki úszósapkával és búvárszemüveggel is fel volt szerelve :)), aki meg nem, az úgy járt min én… :). Szétosztottuk a fegyvereket és megkezdődött a töltés :). A levegő nem csak a melegtől és a délibábtól vibrált, hanem a sok elszánt harcos „feszültségétől” is, akik már alig várták kezdést…

Elkékülni, vigyázz, kész…, VÍÍÍÍÍÍÍÍÍZ – no és ekkor egyszerre hirtelenjében mindenfelől víz jött szembe mindenkivel :D.

Ezúttal nem alakítottunk csapatokat, hanem mindenki mindenki elleni csaták követték egymást – pillanatok alatt óriási kavalkád bontakozott ki :D. Előzetesen volt egy olyan érzésem, hogy népszerű célpont leszek, ezért olyan fegyvert választottam magamnak, amellyel méltó módon tudom felvenni a harcot bármely számú és erősségű támadó ellenében :). Ez a mega-giga fegyver, a kerti slag volt :D. A sejtésem beigazolódott, és bár a slagfegyver megvédeni nem tudott, de legalább mindenkit legalább annyira lelocsoltam, mint amennyit én kaptam (kivétel ezalól a hátulról suttyomban elkövetett vödrös vízbomba támadás :D). Sokszori újratöltés után az egész csapat ott állt megfürödve, így időszerűvé vált egy kis szünet és szárítkozás.

Szárítkozás is aktívan telt, hiszen a sok elfoglaltság és játék között mindenki talált magának tetsző foglalatosságot. Nagyon sok finom sütit, gyümölcsöt és üdítőt hozott mindenki, amit a nap végére sikerült is jórész elfogyasztani – hiába no kellett az energia :). Kaptunk egy szép tortát is (köszönet Gabinak) ju jitsu felirattal, amiből mindenkinek igyekeztünk legalább egy vékonyka szeletet vágni, ami nem volt könnyű feladat tekintve a gyerkőcök harminc feletti létszámát :).

Az energiapótlást követően máris indult a csata második felvonása, ahol az eddigi harci eszközöket kiegészítve mindenki kapott lufiból készített vízibombát is. Minden ott folytatódott ahol nemrég abbahagytuk, csak a szülők voltak kissé elővigyázatosabbak és idejekorán kivonultak a műveleti területről :). Mindenfelől folyt, spriccelt, ömlött a víz, ami most is totális elázást hozott magával :D. A sok harci cselekmény lezárásaként ismét vízszünetet kötöttünk egy év időtartamra :).

Mint a történelem folyamatában megfigyelhető, a csatákat, háborúkat általában valamilyen kiegyezéses békés időszak szokta követni, nem volt ez másként itt sem, jó kedvű közös játékok vagy barátságos közös pancsolás a medencében következtek a korábban szemben álló felek között :).

harc után, de még harc előtt :)

harc után, de még harc előtt 🙂

Nyugodt szívvel mondhatom emlékezetes, élményekkel teli napot töltöttünk együtt, amit mi sem igazol jobban, mint hogy minden gyerkőcnek eléggé nehéz pillanatokat okozott a hazaindulás… :). Abban is biztos vagyok, senkit sem kellet külön álomba ringatni ezen az estén, természetesen én is közéjük tartozom… :).

Köszönöm mindenkinek a segítséget (kiemelten Kati néninek és Pista bácsinak), és köszönöm, hogy együtt töltöttünk egy szép kora nyári délutánt, találkozunk szeptemberben a dojo-ban.

Mindenkinek szép nyarat és jó pihenést kíván a Füvesi klán 🙂 ! (Levi, Angi, Márti, Sanyi)

Összes hír

Kapcsolódó galéria

Szólj hozzá!

Az e-mail címed sehol sem jelenik meg, harmadik fél nem férhet hozzá.
A *-gal jelölt mezőket kötelező kitölteni.

*
*

Az alábbi HTML elemek és attribútumok használhatók: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>