Nyári Klubtábor – 2014. június 18-22. Szikáncs

Bejegyzés képe

21 óra (meg egy kicsi :)), ennyi időt töltöttünk a tatamin négy nap alatt, olyan edzésmunkával, amely szükségszerűen magával hozta a hozzánk szorosan köthető élőlényi transzformáció (ember-növény-ember :)) folyamatának többszöri ismétléssel lejátszódó körforgását :). Hogy mindez miképpen is történt ? – hát valahogy így… 🙂

.

0. nap, szerda – 2 óra edzésidő

Délután fél háromkor gyülekeztünk dojo-nál és tatami pakolással megkezdtük a táborunk hivatalos programját :). Két fordulóval szállítottuk a helyszínre a szőnyegeket és minden más szükséges eszközt (kés, botok, kesztyűk, stb.). 2014-ben új helyszín adott otthont a klubtábornak. Ezúttal Szikáncson foglaltuk el néhány napra a volt iskola épületét.

Minden igényt kielégítő full extrás elhelyezésünk volt. A szépen lenyírt füves iskolaudvar fás, árnyékos részei ideális helyet kínáltak a sátorozóknak, és az ilyen adottságokkal rendelkező területen építettük ki az evő-ivó közösségi pontot is :). A dojo, egy a használatra tökéletesen alkalmas, korábbi tornaszobában kapott helyet, a szállások pedig most is több helyszínen álltak a rendelkezésünkre (sátrak, dojo, és az iskola tantermei). Jól felszerelt konyhánk is volt (hűtő és mikro is :)), de a legjobb az udvari élményfürdő által biztosított feledhetetlen érzés volt… :D.

A délután pakolással, sátorállítással (az alvóhelyek kiosztásával :)), valamint a terület feltérképezésével és „belakásával” telt. Szépen sorjában érkeztek a résztvevők (nyolcan voltunk táborlakók), és a nyitó edzésen (két órás szabad edzés), amely minden esetben egy kis ráhangolódási feladatot is ellát az előttünk lévő napokra vonatkozóan, egy barátunk kivételével mindenki tatamira lépett.

A szabad edzésen, a megszokott módszertan szerint, nincs edzésvezetés. Mindannyian önállóan gyakoroltuk a szabadon választott témakörök valamelyikét. Ilyenkor van lehetőség kicsit több időben foglalkozni a részterületekkel, vagy olyan elemekkel, amely a gyakorló számára kicsit több gyakorlást követel meg. Nagyon jó alkalom a technikák működésének tanulmányozására, megismerésére és gyakorlására és persze nem múlik el egyetlen szabadedzés sem a kumite valamilyen formája nélkül. Az edzés végére befutott Jani „barát” is, aki ez év tavaszától a hivatásából adódó lakhely változás után, az első levelező tagja a Ju Jitsu Klub Hódmezővásárhely-nek :).

Az edzést követően, az udvari élményfürdő első éles kipróbálására került sor… :). Mindenki, rövid, hatékony, ám de nagyon gazdaságos és helyenként elég hangos módon teljesítette az első tusolás garantáltan frissítő élményű feladatát :D.

Este kilenc körül eljött a vacsora ideje, amihez előkészítettük a legfontosabb hozzávalókat. A tűzrakóhely mellett kialakított asztalon egymás mellett sorakoztak a finomabbnál finomabb falatok. Meggyújtottuk a szakosan összekészített tábortüzet és elkészítettük a nyársakat is a sütögetéshez. Egyszer csak eszembe jutott, hogy korábban, a Magyar Ju Jitsu Szövetség nyári táborában Balatonfenyvesen, Fekete Sanyi barátunk milyen finom fóliás (FF) finomságokat készített esténként, így hát gondoltam, aki szeretné itt a lehetőség a kipróbálásra (Márti előrelátásának köszönhetően volt nálunk alufólia is). Úgy megtetszett az ötlet a csapatnak, hogy néhány perccel később már mindenki a saját „kis” (valójában eléggé embörös adagok készültek :)) FF elkészítésén szorgoskodott. Szalonna, kolbász, szalámi, hagyma, krumpli, mind jól becsomagoltuk, és mehetett a parázs mélyére. Közben elég jó hangulat kerekedett és így gyorsan telt az idő is, no meg betétprogramként Gyula barátunk nyárs beavatási ceremóniáját is végigröhögtük… :). Az elkészült FF kiadós adagokat rejtett magában, de mindenki megbirkózott az eléje tornyosuló (szó szerint) feladattal; és bizony szükség is lesz mindenkinek komoly mennyiségű energiára az elkövetkezendő napok során… :). Éjfél körül tértünk nyugovóra, amit megelőzött még egy szintén emlékezetes éjszakai élményfürdőzés… :D.

1. nap, csütörtök – 6,5 óra edzésidő

Reggel hét és nyolc között ébredt a társaság, a szükséges reggeli körök után :), összeültünk közösen reggelizni, ma nyoma sem volt a tegnap esti kiadós kaja adagoknak :). Mindenki nagyon visszafogottan csipegetett (egy-két, alma, kenyér, lekvár, sajt, felvágott, stb.) :). A táborban résztvevők között egy barátunk volt most „első bálozó” :), a többiek már tapasztalt táborlakóként segítették tanácsokkal egymást az ilyenkor elfogyasztani kívánatos reggelire vonatkozóan :).

A kilenckor kezdődő sorakozót és tiszteletadást követően a tréning egy erős általános és funkcionális bemelegítéssel indult, amit folyamatos mozgásból végrehajtott ütő, rúgó technikai anyag, valamint kombinációk követtek. Az esés technikák ugyanilyen módszertan szerint, végig mozgásból kerültek végrehajtásra. A páros gyakorlás most két témakör köré épült fel, az egyik a könyök technikák csoportja. Foglalkoztunk a könyök technikák fajtáival (irány, ütőfelület, távolság, stb.) a felhasználásuk módjaival, valamint a gyakorlati alkalmazásokkal. A másik témakör a lábat érő támadások elviselésének és hárításának technikai és módszertani halmaza volt. A gyakorlók megismerhették azokat az összefüggéseket (anatómiai, technikai, módszertani, gyakorlati) amelyek alkalmazásával hatékonyabban lesznek képesek a láb támadására és védelmére egyaránt. A technikai részt küzdelem, majd erőnlét követte, és amikor a tiszteletadást követően kijöttünk a dojo-ból már bőven elmúlt dél.

A növények, a folyadékpótlás hatására újra emberi jellemzőket öltöttek magukra 🙂 és mozgásuk is igencsak felgyorsult az udvari élményfürdő használatakor :D. Az ebéd megérkezéséig mindenki pihengetett egy kicsit (Jani „barát” persze sohasem aludt :)), majd jó étvággyal elfalatoztuk a finom ebédünket.

Egy kicsit elcsúsztunk az idővel az ebéd szállításakor, valamint a délutáni csirkecomb és tábortűz előkészítő közös programunk is hosszabbra nyúlt (ha enni akartunk vacsorát akkor ezt bizony be kellett fejezni :)), ezért a délutánra tervezett küzdő edzés kicsit rövidebbre sikerült.

A ma délutáni küzdő edzés teljes egészében a földtechnikákról szólt. A klub módszertanának terminológiájában leszorításos birkózásnak nevezzük azt a gyakorló küzdelmet, ahol a legfontosabb feladat az ellenfél kontroll alatt tartása, olyan pozíció kialakítása, ahol a legkevésbé képes kárt okozni bennünk, miközben nekünk a „fegyvereink” széles tárháza felhasználható. Ez a gyakorlat több alapképesség fejlesztését segíti egyedülálló hatékonysággal (erről egy módszertani bejegyzésnél majd részletesebben lehet olvasni).

A tréning befejezését követően egy szűk óra pihenő állt rendelkezésre, amit mindenki maximálisan próbált kitölteni (Jani „barát” most sem aludt :)), majd délután hat órakor megkezdtük a klub rendes időrend szerinti edzését. A két óra alatt végig csináltuk a teljes technikai anyagot (bázis, esés, dobás, lezárás, stb.) a hozzá tartozó bemelegítő, rávezető, képességfejlesztő, erőnléti és levezető blokkokkal együtt.

Miután egy kicsit sikerült a csapatnak összeszedni magát jöhetett a vacsora készítés. Tárcsán sütögettünk előzetesen bepácolt, alaposan és szakszerűen 🙂 előkészített csirkecombokat, valamint cukkinit, padlizsánt és krumplit. A beszélgetésünk közben kielemeztük a sátorozók előző éjszakai élményeit :D, ami biztos alapot adott az igencsak jó hangulatunknak. Éjfél körül csak azért kellet asztalt bontanunk, mert tudtuk a holnap sem lesz könnyebb… 🙂

2. nap, péntek – 7,5 óra edzésidő + 2 óra tantermi foglalkozás

A tegnap mindenkiben hagyott némi nyomot :), a fiúk (és lányok :)) mozgása kissé darabossá vált, mintha egy olyan videót néznénk, ahol nincs meg az elegendő fps a folyamatos lejátszáshoz, és így kimarad a mozgások néhány fázisa :D. Ma is kilenckor kezdtük az első edzést, amely három fő területből állt. Az első bő órában egy általános átmozgató és speciális bemelegítő gyakorlatsort követően nyújtással foglalkoztunk (az izmok, ízületek és az ezzel összefüggő testrészek mozgás terjedelmének növelése a stabilitás megtartása mellett). A második részben szigorúan technikai jelleggel (lassú, maximálisan koordinált pontos mozgás, nincs ellenállás) az ellenfél gi-jének felhasználását gyakoroltuk különböző pozíciókból. Az utolsó szűk órában egy kis gyógytestnevelés 🙂 következett Márti irányításával, ahol lazító nyújtó (feszültségek, összehúzódások csökkentése és megszüntetése) gyakorlatokkal zártuk a délelőtti edzést.

Az ebédet és az utána való pihenőt követően, beültünk az egyik terembe és közösen végignéztük az egy héttel korábbi 4.kyu (zöld öv) vizsgáról készült felvételt, valamint megbeszéltük a látottakat. Ilyenkor összevethetőek a belül érzett és látott történések a kamera által rögzített objektív valósággal, valamint jól kielemezhetőek az egyéni speciális jellemzők megjelenésének formái (lelki, szellemi, testi).

A délelőtti edzés jótékony hatása mindenkinél érezhető volt, így a délután kissé aktívabban telt (még pingpongoztunk is 🙂 – Jani „barát” most sem aludt :)). A reggelihez képest sokkal folyamatosabb mozgással érkeztünk a délutáni edzésre :), amely a klub edzésrendjében a kezdő edzés időpontja. Ekkorra már csatlakoztak hozzánk néhányan a kezdő csoport tagjai közül. A ju jitsu kezdő szinten szükséges alapjait minden területen végig gyakoroltuk, majd rövid szünetet követően máris a senior csapat edzése vette kezdetét. Az igencsak megnövekedett létszámunk (kétszer annyian voltunk mint a táborban :)), ideális volt a különféle játékos gyakorlatokhoz, ami nem csak az intenzitást tartotta folyamatosan magas szinten, hanem a jó hangulatot is :). Mivel a hely eléggé szűkösek bizonyult ezért a technikai részben „no gi” földtechnikákat gyakoroltunk (a sötét oldal kedvence természetesen a „Halálcsillag” volt :)).

A senior edzést befejezve azonban korántsem volt vége a mai napnak, hiszen még hátra volt az éjszakai szabadtéri tréningünk. A táborlakók mellett volt több barátunk is aki úgy döntött velünk tart erre a különleges eseményre. Az edzés kezdetéig jó hangulatú beszélgetéssel, valamint a csillagok alatti dojo kialakításával (tatami pakolás, fáklya elhelyezés és gyújtás) telt az idő. Az időjárás a mai napon kicsit hűvösebbre fordult és elég erős szél volt napközben, ami éjszakára sokat csökkent. A hőmérséklet sokkal inkább idézte a tavaszi időszakot mint a nyárit (kb. 14 fok lehetett) ezért különösen fontos volt, hogy a tréning teljes ideje alatt megállás nélküli mozgásban legyenek a gyakorlók. Ahogy annak lennie kellett a tréning idejére a szél elfújta a felhőket a fejünk fölül, így a csillagok ragyogása és a fáklyák lángjának táncoló fénye vett körbe bennünket az év legrövidebb éjszakájában.

Hogy miben más ez az edzés?

Ha nagyon koncentrálunk, akkor semmiben,

ha nagyon figyelünk, akkor sok mindenben,

ha megéljük, akkor mindenben,

ha pedig nem is emlékszünk rá, akkor mind(en) egy… 🙂

3. nap, szombat – 5 óra edzésidő

Mivel az éjszakai edzés után éjjel fél kettő körül feküdtünk le, a reggeli tréning kicsit később kezdődött és rövidebb volt, mint a korábbiak. Az első részben az általános és speciális bemelegítő blokk után, állásból az elmozgások, a társ egyensúlyvesztésbe kényszerítése és abban mozgatása, valamint társ gi-jének használatával földrevitel volt a gyakorlás fókuszában. A második részben kimentünk a dojo előtti füves területre (mezítláb :)) és ismerkedtünk az eszközök használatának alapjaival. Ma a rövid és félbot technikák bázis elemeinek egy részét vettük sorra ismerkedő jelleggel. Lendítések, ütések, forgatások, képesség fejlesztő gyakorlatok, stb. olyan módszertan szerint felépítve, hogy azok a továbbiakban egyéni gyakorlással is fejleszthetőek legyenek; ami az eszközök hatékony használathoz nélkülözhetetlen magas fokú eszközbiztonság kialakulásának szükséges feltétele.

Az ebédet követően mindenki álomba szenderült (Jani „barát” nem aludt :)), így a két még éberen lévő harcosra (no meg egy harcos amazonra :)) hárult a faluból érkező kíváncsi fiatal harcosok egy órás lefoglalása :). Volt sok játék, birkózás, bokszolás, meg minden más aminek hatására igencsak elázott állapotban, de annál jobb kedvvel köszöntünk el az ifjú titánoktól :).

Délután ismét a konyhaasztal mellet kellett helyt állnia a csapatnak, ugyanis elő kellett készíteni az esti vacsora fő fogását, a bográcsos zúza paprikást. Az időközben a helyszínre érkező szakértő segítségek (Kati néni és Pista bácsi) irányításával és aktív közreműködésével gyorsan haladt a zúza és a zöldségek pucolása és darabolása. Szép lassan minden a helyére került (vagyis a kaja a bográcsban a tűz fölött pihengetett :)), mi pedig bevonultunk a dojo-ba a tábor záró edzésére, ahol mint mindig most is a küzdelemé volt a főszerep. Volt földharc, állóharc, kesztyűs alaptechnikák és a végére kesztyűs küzdelem. Nem tartalékoltunk és nem vittünk haza semmit, ami energiát még ki lehetett adni magunkból azt most megtettük, így lett kerek a történet…

2014-06-18-ktszik331

Az ilyekor szokásos élményfürdő után a bogrács körül gyülekeztünk lassacskán és jó kedvűen iszogatva, beszélgetve múlattuk az időt a paprikás elkészültéig. Miután tányérokra került a finomság, senkit nem kellett bíztatni az embörös 🙂 adagok legyőzéséhez, sőt utána még beindítottuk a tárcsás sütögetést is és megsütöttünk mindent ami a kezünk ügyéba került 🙂 (csirke, padlizsán, cukkini, krumpli, rizs, szalonna, stb.) így aztán nem csoda, hogy ismét éjfél után tértünk csak nyugovóra :).

4. nap, vasárnap – pakolás

No ez volt az a reggel, amikor a csapat láthatóan jócskán bereggelizett :). A reggelit követően, mindenkinek megvolt a maga feladata az elpakolásban (ebben most is Márti volt a legnagyobb segítség) így szinte már mindennel készen voltunk, amikor megérkezett a tatami szállító felelősünk, akivel két fordulóval visszaszállítottuk a szőnyegeket a dojo-ba, ahol holnap kezdődik az éves NagyTakarítás :). Ahogy beértünk a városba, arról beszélgettünk az autóban, hogy szinte furcsa újra ilyen sok embert látni és hogy minden olyan gyorsan, szinte kapkodva történik. Az elmúlt néhány napban Szikáncson egészen másként telt az idő, és olybá tűnik az volt a normális sebesség…

A tábor résztvevői között fele arányban voltak kezdők, illetve olyanok, akik az elmúlt időszakban egészségügyi vagy munkahelyi okok miatt sokat hiányoztak az edzésekről. Az edzések összetétele és intenzitása mindig úgy lett meghatározva, hogy mindenki számára legyenek határterheléses periódusok, de emellett teljesíthetőek legyenek a feladatok.

Egy ilyen beszámoló mindig csak halovány krónikája azoknak a napoknak amiket most együtt töltöttünk. Arra talán mégis elég lehet, hogy aki ott volt abban felidézzen érzéseket, aki pedig nem volt ott az kedvet kapjon ahhoz (vagy éppen elszörnyülködjön :)), hogy valamikor maga is megélje mindezt…

Akár így, akár úgy, néhányan jövőre is együtt leszünk Szent Iván éjjelén, egy olyan táborban, ahol mindig csak egyet kell csinálni … :).

ui.:

néhány pillanat ami még eszembe jutott és kimaradt, de amúgy is csak azoknak mond valamit, akik megélték azt…

– ki kivel aludjon… – amiből aztán duzzogás lett 🙂

– az éjszaka neszei és hangjai…

– a félelem és a fázás magára hagyott embere…

– a medve-disznó-ember pulykás alfajának rejtélye…

– az éjszakai élményfürdő…

– „nekem nem ebbe a táborba kellett volna jönnöm, hanem a következő évibe”

– idővihar Ó-Szikáncson…

– „húzd ki magad” és „ne vakard a szemed”

– a házi tej hatása az ember-növény életformára…

– a terápiás macska újszerű alkalmazása a sürgősségi ellátásban…

és még hosszan sorolhatnám…

.      .      .

Visszatekintés – Jani “barát tollából…

Összes hír

Kapcsolódó galéria

Szólj hozzá!

Az e-mail címed sehol sem jelenik meg, harmadik fél nem férhet hozzá.
A *-gal jelölt mezőket kötelező kitölteni.

*
*

Az alábbi HTML elemek és attribútumok használhatók: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>