A Sportágválasztó programja teljes egészében lekötötte az egész pénteki napunkat, mivel reggel nyolctól délután ötig gyakorlatilag végig a tatamin voltunk, ezért a klub pénteki edzéseit (orosházi dojo, senior csoport) most úgy alakítottuk, hogy a Sportágválasztó helyszínén a Városi Stadionban kezdtük meg a közös tréninget este hat órától.

Mivel szabadtéren edzettünk, így a többiek nagy megelégedésére most nem tudtam becsukni az ablakokat :), így még az is előfordult hogy levegőt is kaptunk :D.

Az átöltözésnél derült ki, hogy Márti nem hozott magával gi alsót, így aztán  elkunyizta 🙂 az enyémet, melynek eredményeként a mai edzést rendhagyó módon pólóban és rövid nadrágban voltam kénytelen teljesíteni :).

A résztvevők az orosházi valamint a senior csapatból jöttek össze, akihez csatlakozott néhány bátor aikido-s barátunk is. A tiszteletadás után laza bemelegítő mozgások majd gimnasztika és azt követően egy “kicsit magasabb fordulaton” 🙂 végzett képességfejlesztő gyakorlatokon volt a sor. A bemelegítést ismét laza, játékos, páros és csoportos mozgásokkal zártuk.

Bár már a rendezvény több mint egy órája bezárt, az edzés kezdete után, több érdeklődő is a tatami köré gyűlt és onnan követték figyelemmel az eseményeket. Megérkezett az egyik társunk (Zsolti) felesége is a gyerkőceikkel, akik természetesen a Manó Csapat oszlopos tagjai :). Zsófi és kisZsófi (az igazi neve Nórika, csak nálunk gyakran előfordul hogy elkereszteljük a hozzánk érkező új tagjainkat 🙂 ), a füves területen csinálták utánunk a tatamin végzett gyakorlatokat és persze az edzés után nem maradhatott ki egy nagyon rövid birkózás sem a “csöpp kishölgyekkel” :).

Az alap ütő, rúgó technikákat mozgásból gyakoroltuk végig, csakúgy mint az esés technikák alap elemeit. Az ezt követő technikai részben az alap mozgásokra, blokkokra építettünk fel különböző kombinációs sorozatokat, amelyeket valamilyen elvezető technikával fejeztünk be. A rövid, de tartalmas 🙂 erőnléti gyakorlatokat laza levezető mozgások, majd légzőgyakorlatok követték. Tiszteletadással és szőnyegpakolással zártuk a tréninget és a napot is (ekkor nyolc óra múlt egy kicsivel) és elkészítettük a történtek igazolásául szolgáló fotókat is :).

Nagyszerű hangulatot teremtett körénk a kellemes nyáresti hőmérséklet, a lágy szél és a legyugvó nap fényeinek játéka. Jellemzően egy évben kétszer tartunk ilyen szabadtéri edzést (a sportágválasztóhoz kapcsolódóan), ezért mindig egy kicsit különlegesebb légköre van az ilyen tréningeknek. Mindenki odatette magát egészen, hiszen ha már itt vagyunk a tatamin akkor adjunk ki magunkból mindent :), így is történt, szívvel-lélekkel gyakorolt a csapat összes tagja.

Reggel nyolctól este nyolcig a tatamin voltam (rövid szünetekkel), nem mondhatom hogy későeste nehezen aludtam volna el :), mégis napközben soha nem éreztem tehernek a szűnni nem akaró gyerek rohamokat 🙂 vagy az esti tréningen résztvevő társaimmal való közös gyakorlást. Ilyen sok, tiszta örömöt, felszabadult jókedvet, mosolygós arcot és őszinte tekintetet, napjainkban meglehetősen ritkán (mind az alkalmak, mind pedig a helyek számát tekintve) lehet így együtt látni, érezni és megélni.