A honlapunk eseményeinek leírásánál azt mondtam, „várunk kicsiket és nagyokat, hölgyeket és urakat, fiatalokat és örökifjakat a Nagy Sportágválasztón Hódmezővásárhelyen, jöjjenek el ezen a két napon, és kóstoljanak bele a mozgás és a sport sokszínű világának kínálatába”. Nos a helyzet az, hogy pontosan ez történt :). Mindkét napon jöttek, csak jöttek, és egyre csak jöttek… :).

Szerdán délután tartottuk meg a szervezőkkel a szokásos előzetes helyszíni bejárást. Ilyenkor kerülnek végleges pozícióba sátorhelyek, lehetőség van pontosítani a színpadi programot, az egyéni igényeket, valamint minden olyan részlet a helyére kerül, ami hozzájárulhat a program sikeres megrendezéséhez. Ezek után már nincs más hátra, mint péntek reggel „szolgálatba lépni” :), és kitartani egészen szombat délutánig :).

Péntek reggel negyed nyolc körül érkeztem a számunkra kijelölt sátorhoz, és bizony eléggé hűvös volt még ekkor (olyan 8 fok körül lehetett :)), a készülődőkön nem volt ritka látvány egy könnyebb kabát és a sapka sem :). Hamarosan megérkeztek az aikido-s barátaink (Józsi és Zoli), akikkel immáron hagyományosan közös helyen voltunk „elszállásolva” (a tatamikat idén is ők biztosították – köszönet nekik!). A tavalyi évhez hasonló elrendezés volt most is, vagyis a nagy színpaddal szemben, a rendezvény központi helyén pakolhattuk ki a tatamikat, a még igencsak harmatos fűre.

Bemelegítésül mindjárt segítettünk egy kicsit a mellettünk lévő tánciskola dobogóinak a helyére pakolásával, majd a tatamira visszatérve igyekeztünk felkészülni az előttünk álló megmérettetésre :).

Nyolc óra után az első ovis és iskolai csoportok megérkezésével, elindult a lavina… :).

Folyamatosan a tatamin voltunk hatan, de így is gyorsan kialakult a várakozók sora, akik szerettek volna egy rövid időre Tatamiország földjére lépni. A kis ovisoktól az erős, magukat kipróbálni szándékozó fiatalembereken és hölgyeken keresztül az apukákig, mindenki felszabadultan és örömmel vett részt a tatamin zajló eseményekben csakúgy, mint a fogyatékkal élők bátor harcosai. Itt és ekkor eltűnik minden vélt vagy valós különbözőségünk, és ugyanakkor előtűnik a bennünket összekötő közös értékek erős kapocsainak sokasága. A kicsik kaptak ügyességi feladatokat, a nagyobbak egy picit nehezebb próbákat, a még nagyobbak egy-két alapelemmel is megismerkedhettek, és persze mindenki birkózhatott velünk.

A pénteki nap folyamán két alkalommal, valamint szombaton délelőtt tartottunk a színpadon egy rövid bemutatót, ahol ízelítőt adtunk a ju jitsu technikai anyagából, meséltünk a történelméről és jellemzőiről, bemutattuk a Magyar Ju Jitsu Szövetség szerepét, a klub hagyományait és a harcművészethez való hozzáállásunk szemléletmódját. A bemutató a legkisebbek játékos gyakorlatait éppen úgy magába foglalta, mint a másik végletként megjelenő technikák teljes erejű (full contact) alkalmazását, a színpad tatamik nélküli kemény felületén.

A tatamin zajló eseményekkel párhuzamosan, a szőnyegek mellett felállított információs asztaloknál válaszoltunk minden olyan kérdésre és érdeklődésre, amely a nálunk járt látogatókban felmerült.

A két nap alatt, aki végig ott volt (voltunk így néhányan :)), kb. 17-18 órát töltött a tatamin… :).

Meggyőződésem, hogy a mozgást, a sportot népszerűsítő események, programok és rendezvények közül kiemelkedően sikeres és hatékony a Nagy Sportágválasztó. Mondom ezt azért, mert minden évben résztvevői voltunk ennek a nagyszerű kezdeményezésnek, és minden alkalommal a program minden egyes pillanatában akármerre is néztem, mindenhol csak jó kedvet, barátságot, igaz örömtől derűs arcokat, az egészséges versenyszellemtől, vagy a kíváncsiságtól és érdeklődéstől csillogó tekinteteket láttam.

A szervezők ezúttal is remek munkát végeztek. Nagyon jól működött a „pecsét gyűjtési feladat” és persze az ehhez kapcsolódó nyereménysorsolás is :). Az Önkormányzat támogatása és segítsége elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az első napon az oktatási intézmények szervezett keretek között kilátogathattak a helyszínre, ami tulajdonképpen be is biztosította a második nap látogatottságát is… Anya, apa vagy a nagyik nem maradhattak otthon szombaton, hiszen újra ki kellett próbálni mindent, ami pénteken olyan jó volt :).

A nagyközönség mellett a résztvevők közül többen is ellátogattak a különféle sportágak helyszíneire, ahol már sok esetben jó ismerősként köszöntötték egymást, vagy éppen új sportbarátságok alakulhattak ki.

A most jelen lévő 37 különféle sport és mozgásforma olyan színes és sokrétű élményt kínált a kilátogatóknak, amelyet egyetlen más tematikus rendezvény sem képes magában hordozni. Lehet bármilyen reklámkampányt akármennyi pénzből végigcsinálni, és lehet nagyon sok híres, ismert (ahogy mostanában mondják, sztár) embert felkérni a promóciókra, lehet sok bemutatót tartani, de egyik sem képes arra, hogy bárkiben elültesse a mozgás szeretetének palántáját. Arra csakis a megélt élmények képesek, és a Nagy Sportágválasztón pont ebből a kincsből találhatunk és gyűjthetünk be a legtöbbet…

.

ui.:

Köszönet a szervezőknek, támogatóknak és a résztvevőknek a lelkes munkáért, ami lehetővé tette a rendezvény sikeres lebonyolítását. Nagy örömünkre szolgált, hogy ott lehettünk ezen a két napon, bízunk benne lesz alkalmunk ugyanezt elmondani a következő Nagy Sportágválasztó után is… (no meg péntek esti bográcsos paprikás krumpli után :D)