Az ok, amiért az összevont edzésünk létrejött, az volt, hogy a klubunk különböző csoportjaiban más-más módszertan szerint dolgozó társainknak minden évben legyen egy olyan közös tréning lehetősége, ahol megtapasztalhatják a ju jitsu harcművészet klubunkban gyakorolt szellemiségét…

.

A Ju Jitsu Klub Hódmezővásárhely 1984-es létrejöttekor egy csoportban kezdődtek meg az edzések. Néhány évvel később megalakult a második csoport is. Ezek éveken át párhuzamosan működtek egymás mellett, és noha ugyan azt a ju jistu-t lehetett mindkét helyen tanulni, mégis merőben eltérő hangsúlyokkal és módszerekkel találkozhattunk.

Ahogy telt-múlt az idő, a két csoportból megint egy lett, és ez így is maradt elég hosszú időn keresztül… Érdeklődőkből sosem volt hiány, főleg igaz volt ez a gyerekekre.

A gyerekek edzése merőben más módszertant igényel, mint a ju jitsu harcművészet oktatása, ezért az első új csoportunk egy gyerek csoport elindítása volt – aztán pedig szépen sorban jött az összes többi… 🙂 .

Aki egy kicsit is ismer bennünket, vagy járt már a klubunkban valamelyik edzésen, annak lehet valami elképzelése arról, mennyire más jellegű munka folyik mindegyik csoportunkban. Egészen máshol vannak a fókusz pontok a Manó csoportban és az Ifjúsági csoportban, vagy a Senior és a Kezdő edzésen.

A Ju Jitsu Klub Hódmezővásárhely élete nevéből adódóan a ju jitsu-ról szól. Akik bármelyik csoportunkban is tartoznak közénk, azok valamilyen fokon és formában kapcsolatba kerülnek ju jistu-val.

Az összevont edzésen minden tagunknak az Ifjúsági korosztálytól felfelé van lehetősége megtapasztalni, megérezni, és megélni: a részt és az egészt…

Lehet, hogy valaki családi, munkahelyi, egészségi, motivációs, vagy bármilyen más ok miatt erre nem képes edzésről edzésre, de az összevont edzés megélt pillanataiban, ez egyek között, helyükre kerülnek azok a részek, amelyekkel a saját edzésén az ott hatékony módszertan szerinti gyakorlások alkalmával nap mint nap találkozik – és amikor a részek a helyükre kerülnek, megmutatkozik maga az egész…

Ebben az évben nagyon szerencsésen alakult a résztvevők létszáma, hiszen a dojo-k méreteihez még pont megfelelő számban edzettünk együtt. Külön öröm, hogy az alapelgondolásnak megfelelően, voltak a kezdő, haladó, senior, és ifjúsági csoportból gyakorlóink.

Ennyi mellébeszélés után, lehet írnom kellene magáról az edzésről is 🙂 – gondolhatják néhányan (valójában ezidáig mást sem tettem 🙂 ). Nos, itt egy kicsit még jobban mellé fogok beszélni 🙂 , és engedjék meg, hogy elmeséljek egy rövid történetet.

„Korábban Mártival volt szerencsénk a Yamato japán taiko „dob csoport” előadásán részt vennünk. Úgy gondoltuk, tudjuk mire számítsunk és felkészültünk valami fantasztikus előadásra és élményre.

Aztán ott voltunk a koncerten és megtörtént a csoda. Az előzetesen nagyon magas elvárásaink egészen egyszerűen a semmibe foszlottak, amikor magunk megéltük a varázslatot.

Ezzel egyetlen egy nagy probléma van csupán, nem lehet elmesélni…

Sok évvel (úgy 15 lehet 🙂 ) később, ismét lett lehetőségünk elmenni a Yamato előadásra, és vittük magunkkal a gyerkőceinket is. Előtte persze kérdezgették mi lesz ez, meg hogy hová is megyünk, … ja valami dob koncertre, aha baromi érdekes … 🙂 .

Az információtechnológia pezsgő világába beleszülető, és abban, mint teljesen természetes közegükben otthonosan mozgó fiatalok (12 és 15 évesek) számára nem egy nagy durranás, ha néhányan ütögetnek dobokat egy színpadon 🙂 .

És hogy mi történt, hát csak annyi, hogy megjelent a varázslat… Öt perc sem telt el az előadásból, amikor a 15 éves nagy lányom odafordult hozzám, és csillogó szemekkel azt mondta: Köszönöm apa!

Most pedig elmondom mi is történt a dob koncerten – nők és férfiak ütögettek ilyen-olyan dobokat – ugye milyen varázslatos lehet? 😀 „

Hogyan kapcsolódik mindez az összevont edzés krónikájához?

Nos, akkor leírom mit csináltunk a tréningen – kúsztunk, másztunk, húztunk toltunk, ütöttünk, rúgtunk, estünk, keltünk, dobtunk, feszítettünk, küzdöttünk, harcoltunk, fürödtünk az izzadságban, többször is meghaltunk majd újrakezdtük, és mindig csináltunk még egyet… – mint, mindig minden ju jitsu edzésen…

Ugye milyen egyszerű 🙂 .

Egy barátunk mondása szerint:

…vannak dolgok, amiket meg kell élni…

 

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Hagyj üzenetet