XI. alkalommal került megrendezésre Hódmezővásárhelyen a Nagy Sportágválasztó eseménye, amelyen csakúgy mint korábban mindig, most is ott voltunk… 🙂 . A helyszín ezúttal is a strand mögötti füves terület volt, ami ideális helyszínként adott otthont a több mint húsz mozgásforma bemutatkozásának.
.
A tavalyi ősz szeszélyes időjárása akkor elmosta a sportok találkozóját. No ebben az évben ez éppen fordítva volt, hiszen kellemes késő nyári napsütés és szellő kísérte végig az egész napunkat Tatamiországban 🙂 . A hagyományoknak megfelelően az aikido-s barátainkkal közösen álltunk reggel csatasorba és vártuk a látogatók seregét 🙂 .
Zoli barátunk olyan remek helyet választott főhadiszállásul, hogy egész napon át árnyékban voltak a szőnyegek, és ennek hála ma majdnem mindannyian megúsztuk égés nyomok nélkül 🙂 . Néhány ifjú amazonunk ugyanis mezítláb ellátogatott a szomszéd vár tréningjére és ha már ott voltak, akkor ugrabugráltak is egy kicsit. Ez így rendjén is van, ám hölgyeink mindezt a tűző napon lévő rekortán futópálya érdesített felületén abszolválták, aminek eredményeként jó pár szép hólyaggal lettek gazdagabbak a talpuk különböző részein 🙂 .
A reggel még kicsit hűvösnek indult, de hamar megérkezett az első csoport és beindult a nagyüzem… 🙂 . A jitsu-s csapat derékhadát a fiatal hölgyeink alkották, de természetesen a fiúk is kivették részüket a feladatokból. Közösen az aikido-s barátainkkal álltuk a felénk hömpölygő érdeklődők és kíváncsiskodók rohamait 🙂 .
Jöttek lányok, fiúk, kicsik, sőt még kisebbek, de nagyok, sőt nagyobbak is 🙂 , de ami mindenkiben közös volt az a jó kedv, a nevetés, az őszinte érzések és pillanatok, valamint az a hangulat, amit csak az együtt megélt élmények képesek létrehozni és fenntartani (nem ritkán szó szerint fürtökben lógtak rajtunk a gyerkőcök 🙂 ).
Délelőtt és délután tartottunk a barátainkkal közösen egy-egy rövid bemutatót is, ahol az ifjúsági csoportunk munkáján keresztül lehetett bepillantást nyerni a klubunk mindennapjaiba.
Nem volt megállás, reggel nyolctól délután négyig folyamatosan tatamin voltunk; birkóztunk és küzdöttünk mindenkivel aki szeretett volna belekóstolni Tatamiország vendégszeretetébe 🙂 . Jelentkezőkben sosem volt hiány, és inkább az okozott állandó feladatot, hogy a sorban állást miként tudjuk a legrövidebbre csökkenteni.
A hangulat, ami ilyenkor körülöleli Tatamiországot mindenkire hatással van. Jellemzően először a bátrabbak lépnek a szőnyegre, ám rövid időn belül olyanok is kedvet kapnak, akik saját bevallásuk szerint soha nem gondolták volna ezt önmagukról (ez azokon a ruházatokon is remekül látszik, amelyekkel olykor-olykor ilyen alkalmakkor a tatamin találkozunk 🙂 ).
Az esemény négy órai zárási időpontja nálunk azonban egy új kezdetet jelentett, hiszen ekkor startolt a már szintén hagyományos szabadtéri nyílt tréningünk. A hangulatra rátettünk még egy lapáttal, miközben néhány „brutális” technikát gyakoroltunk nagy-nagy szorgalommal… 🙂 . A végén, komoly erőnléttel koronáztuk meg a napunkat, majd immáron eléggé fáradtan kezdtünk neki az összepakolásnak.
- a mezítlábas különítmény 🙂
- a hólyagos talpúak 🙂
- a csapat 🙂
Aki ismer bennünket az már tudja, mi soha „nem mutatunk gyengeséget” 🙂 , ezért mindenki hősiesen kitartott és így, olajozottan zajlottak a történések; gyorsan el is készültünk mindennel – majd ki-ki elindult hazafelé, hogy jól megérdemelt pihenéssel zárja ezt az eseménydús, szép késő nyári szombati napot. Volt akinek, még egy fagyi is belefért… 🙂 .
Jövőre folytatjuk… 🙂





