Varga Attila barátunk írása:

Látogatás vidéki dojok-ban – és gondolatok.

Munkámból kifolyólag (és ebből a szempontból szerencsésnek érzem magam) kis országunk különböző szegleteit járom be Debrecentől Kaposvárig, Szegedtől Budapestig. Ezek a „ kirándulások „ általában pár napig tartanak és roppantul nem gátolnak meg abban :), hogy a „ feladat vételét „ követően az első adandó alkalommal ne üljek le egy internetkapcsolattal rendelkező számítógép elé hogy néhány másodperc után beüssem a keresőbe a kulcsszavakat : „ ju jitsu (adott város,környék) , aikido (adott város,környék) :).

Így történt 2011. október elején is, amikor is a munkám Kaposvárra szólított. Rövid keresés a jujitsu.hu lapon és az aikidokaposvar.hu lapokon és máris sikerült megtalálni az edzések vezetőit sensei Lendvai József, sensei Lóki Sándor és sensei Nikolits István személyében. Személyesen nem ismertem őket, bár később kiderült voltunk már edzőtáborban együtt, ezért az e-mail írás mellett döntöttem, engedélyt kértem az edzéseken való részvételre, amit mindkét helyről pozitív válasz követett.

Kaposváron kettő napot tudtam így edzést eltölteni, az első nap aikido edzéssel telt, illetve előtte a várossal való ismerkedéssel és a dojo kereséssel :). Nem unatkoztam a keresés során, mivel két érdeklődő kollégám is velem jött nézőként az edzésekre.

A kaposvári dojo amolyan „első pillantásra szeretni fogom” típusú edzőteremnek tűnt, a bejárat felett megtalálható volt a MJJSZ emblémája, az Aikido Kultúra Szövetség emblémája és a Judo kanji is. Ennek igen megörültem, hogy ennyi minden van egy helyen, de tudtam, meg kell keresnem még a „nagy” Sportcsarnokot is, amelynek helyzetéről csak viszonylagos információim voltak. A terem (vagy csarnok) az eddig megszokottakhoz képest igen nagy területen volt tatamival fedve, ez is örömre adott okot, lelki szemeim előtt már láttam, hogy lesz hely gurulni, esni 🙂 igen … csakhogy előfordul olyan időszak, amikor a judo-sok és a jitsu-sok gyakorlatilag egy időben edzenek, így harmadolódik a felület. 🙂 Ezúton szeretném ismételten megköszönni Lendvai sensei rám fordított idejét, amit a kote-gaeshi fogás igen aprólékosan elmagyarázott és bemutatott technikával kapcsolatban rám szánt. A kettő órás edzés végén sajnos mindenki sietett (mi is) de sikerült megtudni, hogy van itt Kaposváron egy kellemes házi sört árusító hely, ahová legközelebb feltétlen térjünk be :). Sajnos a nevére már nem emlékszem, de egy következő edzés alkalmával kaposvári edzőtársaim légyszíves, kalauzoljuk el oda egymást 😉 😛

A második edzésnap telt ju jitsu technikákkal, és a Sportcsarnok keresésével. A GPS sajnos (ismét) néha újratervezett :D, fogjuk rá a panelházak közötti jelerősség – változásra :D. Csakhát …!!! csütörtök volt, ha jól emlékszem, vagy szerda és a Sportcsarnokban a péntek a jitsu edzés, egyébként karate van … Villámgyors telefonálás Nikolits mesternek, aki engedélyezte a „kis” Sportcsarnokban a jitsu edzésen való részvételt (ez délután hat órakor volt), tehát ugyanoda visszamentünk (rohantunk szinte), ahol előtte való nap voltunk :), negyed héttől kezdődött az edzés!! nyúlcipő fel, spuriiii :). 5 perc késéssel robogtam be, átöltözve természetesen, adrenalintól fűtve és szégyellve magam, hogy elkéstem …

Azonnal felálltam a tatami szélére, egy hangos „OSU” –t követően és csendben készenléti állásban, míg körülöttem a tatamin gyűrték egymást a kék-és fehér gí – s …. JUDO-kák …!!! :D. A következő másodpercben súgta kollegám , ezek „ Judo-sok …!! , Ne ideee..!!! „ A kíváncsi szemek rám pillantottak, „ ki lehet ez „ ? De a következő pillatanban csak egy „OSU”-t hallhattak, leléptem és sovány malac vágtában a szép nagy (és hosszú ) csarnok végébe inaltam, a tatamik mellett … a jitsu edzés ITT volt található és épp a bemelegítés elejét sikerült elérnem … :D.

Mindenki nagyon ügyes volt, sokat tanultam, látom hogy az erőnlétemen sokat kell javítanom, mivel a csapatból utoljára fejeztem be némely erőnléti technikát. A kézenállásból esést is folyamatosan javítom és gyakorlom…Minél pontosabban szeretném végrehajtani. A 6.kyu-s anyagot is sikerült gyakorolni és csiszolni az edzésvezető segítségével. Nagyon hasznos volt, úgy gondolom, új kapcsolatok születtek, sikerült más klubhoz tartozó edzőtársakkal is gyakorolni. Nekem, a 6. kyu övvizsga előtt legalábbis sokat jelentett.

Egy dolog jár azonban a fejemben.

Vajon meddig lehet kettő irányzatot együtt tanulni, gyakorolni …? Mikor jön el az az idő, amikor netalántán választanom kell a két irányzat között? Elémáll valaki és választás elé állít? Egyáltalán jogos – e az aggodalmam és hogy ilyen gondolatok foglalkoztatnak a megérzés szintjén, vagy esetleg alaptalan? Vagy idő hiányában és a lassabb fejlődés miatt nekem kell választanom? Helyesen teszem – e, hogy két utat járok? Egy – e a végpont …? Rám van bízva a kérdés megválaszolása? Köszönöm az edzésvezetőknek, tanítóknak és elöljáróknak, hogy velük gyakorolhattam, a legjobb, amit tehetek, hogy maximálisan elsajátítom az általuk átadottakat, és megértem, illetve a legjobb képességeim szerint továbbadom – a lehetséges jövőben.

Tisztelettel : Varga Attila, Orosháza Ju Jitsu Dojo. 2011. november