A mostani szombat délutánunkat joggal nevezhetjük szerencsésnek, mivel az időjárás is megkegyelmezett nekünk (vasárnap szinte egész nap zuhogott az eső, ami a takarítást és rend csinálást nem igazán könnyítette meg 🙂 ) és az elmaradt bográcsos halászlét is sikerült helyettesítenünk. Így aztán nem is áztunk meg és éhen sem maradtunk :).

Pénteken este szólt Bandi sensei, hogy gond van. Misi barátunk, akinek mind a helyet mind pedig a finom sült halat köszönhetjük, Tiszán elhelyezett halászhálóiba nem úszott be megfelelő mennyiségű hal, amiből a halászlevet készítette volna.  Rövid tanakodás után azt határoztuk, veszünk több sütni való húst és a grillsütő mellé kivisszük a tárcsás sütőket is, amin húst és halat is lehet majd sütögetni (éhen maradni ugyebár nem nagyon akartunk 🙂 ).

A tárcsán sült halat most is Misi barátunk készítette elő (professzionálisan), a húsokat Bandi sensei vágta össze és pácolta mesterien, a zöldségeket amiből salátát készítettünk, Galisz sensei vásárolta be, Torma Sanyi barátunk pedig most is leszállította az asztalokat és a hozzá tartozó padokat. A szombat délelőtt szállítmányozási feladata volt mindezt a helyszínre juttatni az egyéb kiegészítőkkel együtt (italok, gázpalack, stb.).

Délután kettő órára minden előkészület sikeresen lezárult és Bandi sensei jó házigazdaként várta a folyamatosan érkező barátainkat. Mindenki hozott magával valamit (édes-sós sütik, egyéb itókák 🙂 ), amit a megérkezéskor általában meg is kóstoltunk :). Kellemes tavaszi délutánban beszélgettünk (eléggé szeles időnk volt) az átvonuló felhők alatt süteményt csipegetve és mellé ezt-azt iszogatva :).

Négy óra körül már elég sokan megérkeztek és bizony lehetett olyan hangokat is hallani, jó ez a sütemény de még jobb lenne egy kis sültet is kóstolni mostmár :). Misi barátunknak, egy vásárhelyi mintákkal valamint a klub emblémájával díszített, hódmezővásárhelyi kerámiaművész által készített, dísztállal köszöntük meg a segítő közreműködését.

Az éhezők 🙂 igényeinek kielégítésére begyújtottuk a tárcsás sütőt és elkezdtük felfűteni a faszént is a grillezőben. Rövid idő múltán már mindenki jóízűen falatozhatott. A tárcsán folyamatosan készült Misi barátunk felügyelete mellett a sült hal, de természetesen ide is mindig becsatlakozott valaki segíteni az elkészítés folyamatát :). A nagy többség nekikezdett elkészíteni a salátát, aminek a legfontosabb összetevőit a vásárolt zöldségeket (paprika, paradicsom, hagyma, retek, krumpli, stb.) kellett összedarabolni és szükség esetén meghámozni. Minden “munkahelyen” összegyűltek kis csoportok, ahol is a résztvevők folyamatosan cserélődtek, így mindenki mindenkivel tudott beszélgetni miközben készültek a finomabbnál finomabb falatok :).

Megérkezett Gyuri barátunk is Szegedről (senior csapat tagja), aki motorral gördült be a Moha elé és mivel igen szép “vasról” van szó, ezért többen is kimentünk körbenézni a gépet. Persze rövid idő után mindenkit visszacsábított a főzőhelyek környékére a finomságok illata, ahol jókedvűen beszélgettünk tovább.

Bár a grillsütő néha érdekes funkcióbeli átalakuláson esett át :), olykor úgy látszott mintha tábortüzet ülnének körül az ott “szolgálatot teljesítők” :-D, de azért mindig vissza tértünk az eredeti alkalmazás mellé és izzó parázs fölött sütögettük a húsokat több-kevesebb sikerrel :). Szinte minden kaját elfogyasztottunk és bizony a hozott pálinkáknak sem volt esélyük meglátni (most sem), a következő felkelő nap pirkadati fényeit  :-D.

Megint éjszakába hajlóan beszélgettünk személyes dolgainkról, napi gondokról, nehézségekről, örömökről, vidám történésekről, a klub dolgairól, programjairól, feladatainkról. Most is voltak olyanok, akik először voltak ilyen közös programunkon, így most már az ilyen formában megélt élményeik (ez legalább annyira fontos, mint a tatamin átélt pillanatok) által is részeseivé váltak a Ju Jitsu Klub Hódmezővásárhely közösségének és életének.