Év végi fürdőzés – 2011.12.30.

Bejegyzés képe

Mondhatnám azt is kellemes időjárásban érkeztem délután fél öt körül a termál medence partjára, ahol már a csapat egy része megkezdte a bemelegítést :). A tavalyi utolsó edzésünkkor -6 fokkal kellett megbarátkoznunk (no az sem ment nehezen :)), most viszont a kb. +3 fok igazán barátságosnak volt mondható.

Gyorsan átöltöztem (pontosabban átvetkőztem) és a magammal hozott túlélő készlettel igyekeztem a medence felé. A törülközők és fürdőköpenyek tárolására hivatott fogas mellett ismerős arcot fedeztem fel. Pisti barátunk álldogált ott és várta a csapatot, nagykabátban úgy jó 40 percet álldogált a jó meleg termál víztől úgy négy méternyi távolságra. Kérdeztem tőle mit csinál ott, mire vár, miért nincs a vízben a többiekkel? Pisti nem akart elkésni, ezért már négy óra előtt 15 perccel ott várakozott a csapattagokra a fogas mellett. Szerencsétlenségére az orosházi klubtársaink érkeztek először, őket pedig még nem nagyon ismerte így hát várt az ismerősebb arcokra. Olyan meggyőzően álldogált a posztján, hogy volt aki azt hitte a fürdő személyzetének a tagja… 🙂 Miután engem már bizonyosan ismert, így ő is elment átöltözni … 🙂

Sorra gyarapodott a csapat, de nem csak a miénk hanem a vendégek összlétszáma is. Zoli átment úszni a másik medencébe és amikor visszajött, nem tudott a medence partján vízbe szállni, mert körben mindenütt jó hangulatú társaságok múlatták az időt (a lépcsős bejáratnál is meg kellett küzdenie a bejutásért a mellettünk táborozó “tűzoltós” barátainkkal :)). A csaptunk volt a legnagyobb létszámú egységes baráti társaság, közel harmincan voltunk, úgy hogy sokan nem tudtak eljönni (munkahelyi, egészségügyi vagy más okból).

Mint mindig, most is nagyon sok és sokféle sütit hoztunk magunkkal, amihez legalább ugyanennyi mennyiségű és fajtájú innivaló is párosult. Folyamatosan lehetett váltogatni a sóst az édessel, valamint a pezsgőt (volt kölyök is :)), pálinkát és egyéb itókákat. Mind a sütikből, mind pedig az italokból mindent megkóstoltam, így nagy biztonsággal ki merem jelenteni, fantasztikus volt a kínálat :). Sanyi barátunk hagyományos pogija és baconös falatkái, Pisti (Ujj Geri :)) almás, másik Pisti (még nem geri klán tag :)) mézes sütije, Vera és Andi finomságai Orosházáról, Gabi saját készítésű kalácsa, Martina bonbonjai (és még hosszan sorolhatnám) úgy jó négy méternyi partszakaszt foglaltak el a medence mellett (plusz a mellette lévő pad), természetesen a hozzájuk való itókákkal közösen :). Csabi egyenesen Finnországból hozott innivalót… ezt sem hagyhattuk hogy visszavigye :).

Kicsit mindenkinek elkerekedett a szeme amikor is Jani (Old Geri), megjelent nagy fiával, akinek a segítségével egy nagy fémes tálcát próbált biztonsággal lepakolni a többi ellátmány mellé :). Nos a nagy fémes tálca tiramisut rejtett, hát gyorsan könnyítettünk annak tartalmán is. Gabi vágta, én pedig porcióztam…, senkitől nem kaptam nemleges választ :D. Ám Jani az ital fronton is új hadszínteret nyitott, mivel ismét vizes pohár mércével töltögette a poharakba az általa hozott házi főzésűt… :).

Oly gyorsan eltelt az idő, hogy azon vettük észre magunkat azt mondja a hangos bemondó, köszönik szépen hogy itt voltunk, de lassan zárnának, mivel fél nyolc van. Nos ezt mi be is tartottuk ugyanis eléggé lassan hagytuk el a tettek medencéjét, mivel kilenc óra körül járt már az idő, amikor kikászálódtunk utolsóként a már kissé leeresztett “lavórból” :D.

folytatás a 2012. év valamely kellemes nyári éjszakáján… 🙂

a csapat fele itt még hiányzott 🙂

 

Összes hír

Szólj hozzá!

Az e-mail címed sehol sem jelenik meg, harmadik fél nem férhet hozzá.
A *-gal jelölt mezőket kötelező kitölteni.

*
*

Az alábbi HTML elemek és attribútumok használhatók: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>