Minden főzésünk alkalmával előkerül a bográcsunk (olykor kettő is), no most nem így történt… 🙂 . Valamit azért ennünk kellett, így hát a szokásosan bőséges mennyiségű és széles választékú süteményarmada mellett csúcsra járattuk a tárcsás sütő kézikészülékünket, továbbá az est leszálltával bevetettük az edzőtábori csodafegyverünket is… 🙂 .

Mint a felvezetőből is látszik némileg rendhagyó programunk volt. A kezdési időpontunk is délutánra volt kiírva, sőt a szokásos szombati edzéseket is megtartottuk. Kezdésként, az ősz beköszöntével igen gyakorivá váló bemelegítő testmozgásnak hódoltunk, vagyis összesöpörtük a lehullott leveleket; és minthogy a diófánk igencsak méretes organizmus az udvarunk közepén, hát volt ilyen jellegű teendőnk bőségesen 🙂 .

A tiszta placcra kihordtuk az asztalokat, székeket, majd kialakítottuk az édességes és az itókás szekciókat 🙂 . A kezdeti hely gyorsan betelt, ezért később ezek bővítése szükségessé vált 🙂 . Ahogy telt múlt az idő kezdtünk megéhezni valami húsfélére is, ezért beüzemeltük a sütő tárcsánkat, ahol innentől kezdve folyamatosan készültek a friss, ropogós csirkecombok – amelyek Mártinak köszönhetően finom páclében ázhattak mielőtt a mai napon beteljesítették a sorsukat és sült lett belőlük 🙂 .

Az edzőterem néhány órányi foglaltsága fokozott várakozást gerjesztett a szép számú gyerekhad soraiban, így amikor az utolsó edzést követően beszabadultak a tatamira, hogy úgy mondjam felszabadult örömmel vették bele magukat a közös játékba… 🙂 .

Mire az utolsó edzés is befejeződött, akkorra éppen elfogyott a húsos sütnivaló, így elérkezett az idő a második fázis megindításához 🙂 . Több csoportban zajlott az előkészítő munka. Kellett tűzifát gyűjtögetni, amelyeket több kategóriába sorolva osztályoztunk. Ott volt ugye kezdésnek a vékony gallyak csoportja, majd következett a közepes hasábok, és végül a termetes husángok kupacai. Persze emellett szükség volt még némi papírra és nem kevés szakértelemre, hogy elkészüljenek a minden szempontból a tökéleteshez közelítő tűzfészkek 🙂 .

Tapasztalt túrázóinknak, no meg a kiképzett tűzoltó felügyeletnek köszönhetően, rövid időn belül impozáns „tűzfalat” építettünk. Az egyre vígabban táncoló és mindinkább felfelé nyújtózó lángokat szakértő gondoskodásra bíztuk és nekikezdtünk az estebéd elkészítésének.

Az esti fő fogásunk Fóliás Finomság (FF) volt, de emellett volt lehetőség nyárson is elkészíteni bármi mást, amit az éhes fantázia csak kitalálni képes 🙂 . A klub edzőtáboraiban részt vevők már gyakorlott mozdulatokkal állították össze a saját csomagjaikat, de természetesen mindenki kapott segítséget a saját vacsorájának elkészítéséhez. Itt hangsúly a sajáton van, ugyanis az FF elkészítésénél hagyományosan mindenki a maga szakácsa 🙂 .

Az asztalok pillanatok alatt munkaasztalokká alakultak, ahol a mellettünk lobogó tűz fényeiben villogó késpengék hatékonyan végezték a feladatukat 🙂 . Krumpli, erdélyi szalonna, kolbász, vörös hagyma, császár szalonna, no meg paradicsom, paprika és más egyéb zöldségek lettek szakosan feldarabolva és egymás mellé az alufóliára helyezve. Rövidesen sok-sok ufo-ra (volt köztük egy anyahajó is 😀 ) emlékeztető csomagocska sorakozott egymás mellett arra várakozva hogy a parázspaplanra kerüljön 🙂 .

Miután rendben elkészítettük a parázsfövenyt, ráhelyeztük az ufo-kat és vártuk a csodát 😀 . Az előírt műveleti sorrend szerint, a meghatározott idő elteltével a fordítás metódusa következett, amit a korábban már bevállt ásó-balta kombóval sikeresen teljesítettünk 😀 . Már csak egy kis türelemre volt szükség és máris az asztalra kerültek a gőzölgő finomságok.

Bátran mondhatom, has nem maradt üresen… 🙂 .

Nagyon jó hangulatban telt a délutánunk és az esténk is; bizony gyorsan elrepült velünk az idő, és bőven az estében jártunk már amikor úgy döntöttünk ideje összepakolni. A gyerkőcök a folyamatos játéktól csatakosan kezdtek az edzőteremben rendet rakni, a nagyok pedig mindenfelé hatékonyan szorgoskodtak, így gyorsan a helyére került minden, valamint a tűz is biztonságosan és szakszerűen semlegesítve lett.

A mostani alkalommal lényegesebben könnyebb úton lehetett eljutni az FF készítéshez mint máskor; ugyanis egyébként erre az útra hagyományosan a nyári klubtáborunk másik dimenziójában lehet rálépni… 😀 .

Bár véget ért a móka mára, de tavasszal újra elővesszük a bográcsot… 🙂 .