Számtalanszor elhangzó kérdés az érdeklődőktől, kíváncsiskodóktól és a kezdőktől egyaránt, hogy Milyen nehéz az övvizsga? A kapott válaszok renkívül változatosak lehetnek, de ha lecsupaszítjuk azokat a központi jelentés tartalomra, akkor az alábbi fő tipusokat találjuk:

• nem nehéz / nehéz / nagyon nehéz
• attól függ

Azt, hogy nem nehéz / nehéz / nagyon nehéz, mindenki döntse el önmaga, miután beszerezte a megalapozott döntéséhez szükséges információkat. Ezek lehetnek: a leírt vizsga anyag (syllabus) megismerése, a más vizsgázók megosztott élményei és tapasztalatai, az instruktorok által adott iránymutatások, és persze a látott vizsgákon szerzett egyéni benyomások. Ezekből körülbelül mindenkinek összeállhat az hogy hogyan is válaszolna a címben feltett kérdésre.

Mi most egy másik szemszögből közelítjük meg a kérdést, és számunkra az “attől függ” a legérdekesebb, mert rögtön utána adódik a következő kérdés:

• Jó, de mégis mitől?

Objektív módon járjuk körbe a vizsga nehézségének témakörét, és így talán erre a kérdésre is válasz kaphatunk.

Az övvizsga egy esemény, ahol az ott mutatott teljesítmény kerül elbírálásra a vizsgáztató által. Azonban ahozz, hogy valaki övvizsgát tehessen, ki kell érdemelnie a mindennapok edzésein a dojo instruktorának bizalmát, támogatását és ajánlását. Így a vizsgán történtek minden esetben egy hosszú, embertpróbáló út nyitott ablakai és mérőpontja, amely nem csak a vizsgázó, de az instruktor felelőssége is egyben.

Ha tisztán akarunk látni, akkor első lépésként hasznos megismerni a Magyar Ju Jitsu Szövetség (MJJSZ) vizsgarendszerét, más szóval syllabus-át. A honlapunkon a JU JITSU/ÖVFOKOZATOK oldalon ismertetésre kerülnek az ezzel kapcsolatos alap információk, amiket most ide is átemelek némi kiegészítéssel… 🙂 .

Általánosan elmondható, hogy a vizsga az alábbi területekből épül fel:

• állás, ütő, rúgó, védő tehnikák – bázis technikák csoportja (atemi waza)
• gurulások és esések – esés technikák csoportja (ukemi waza)
• ju jitsu waza – a jujitsu teljes technikai anyaga (blokkok, elvezetések, dobások, lezárások, kontroll pozíciók, eszközös technikák, stb.)
• töréstechnika
• erőnlét
• elmélet
• küzdelem

A Magyar Ju Jitsu Szövetség (MJJSZ) vizsgarendszere, – amely a minden övfokozathoz pontosan meghatározott követelményeket rögzítő övanyag (syllabus) elsajátítására épül – három területre osztható.

• Gyermek fokozatok
• Felnőtt tanuló fokozatok (kyu)
• Mester fokozatok (dan)

Minden vizsga alapkövetelménye egy objektív szint teljesítése, amit mindenkinek tudnia kell. A vizsgáztató minden esetben felméri az adott vizsgázó felkészültségét, képességeit, lehetőségeit és az objektív tudásszint teljesítése esetén mindig az adott személyre vonatkoztatva hozza meg döntését. Nem vagyunk egyformák, így a vizsgákon a vizsgázónak folyamatos fejlődési utat kell bejárnia minden területen (szellemi, lelki, fizikai, technikai). Ezt kell megmutatnia, bizonyítania kell, hogy önmagához viszonyítva előrébb lépett, ha ez a lépés elegendő, akkor a vizsga sikeres.

A szövetségünk oktatási- és ezzel összefüggő vizsgarendszere, fokozatosan építi fel a gyakorló tudását, a stabil és biztos alapoktól az egyre kifinomultabb technikák felé. A sokrétű tudás elsajátításához, sok-sok gyakorlás, ehhez pedig elegendő idő szükséges. A ju jitsuban nem jellemző az övfokozatok gyors egymásutáni cserélgetése, így a fejlődésünk elsősorban nem a övünk színének gyors változásában, hanem sokkal inkább az önmagunkon és önmagunkban felfedezhető és érzékelhető változásokban mérhető le igazán.

1. Gyermek övfokozatok:

A dojovezető instrukror által meghatározottak szerint lehetséges a megszerzésük. Általánosságban elmondható, hogy az övfokozatok megszerzése során a gyerekek, játékos formában sajátíthatják el a későbbiekben fontossá váló mozgásanyag alapjait, miközben a  vizsgák sikeres teljesítése plusz sikerélményt (ezáltal motivációt) biztosít számukra a további munkához.

2. Felnőtt tanuló fokozatok (kyu):

Minden felnőtt övfokozat megszerzése jelentős, egymásra épülően egyre nagyobb mértékű megterhelést jelent a gyakorló számára (fizikai és mentális téren egyaránt). A fokozatok közötti nehézségi szint leginkább személyiség, alkat és képesség függő. Én most mégis azt mondom, van három olyan vizsga, amely kiemelkedően nehéznek és/vagy  fontosnak mondható; mivel ezek más-más okok miatt, de döntő mértékben határozzák meg a gyakorló fejlődését. Ezek a 6. kyu, a 3. kyu, és az 1. kyu – 1. dan párosa. Nézzük ezt egy kicsit részletesebben.

6.kyu – fehér öv, sárga csíkkal

Már az első övfokzat megszerzése is komoly felkészülést igényel. Kezdőként meg kell tanulni a technikák alapjait (alap állások, ütések, rúgások, esés technikák, dobások, feszítések, lezárások, stb.), valamint fizikailag és mentálisan is erősödni kell a vizsga követelményeinek sikeres teljesítéséhez.

Ez az első nagy vízválasztó a jitsu-s életében! Itt kóstol bele először élesben a vizsga hangulatába, fegyelmezetten, fókuszáltan kell végrehajtani a kijelölt feladatokat, minden olyan alapot el kell sajátítani és a megfelelő szinten be kell mutatni, amire a későbbi teljes jitsu-ja/élete épülni fog. Ekkor érzi meg először a megmérettetés mentális és fizikai hatásait az egész lényére vonatkozóan, tapasztalatot gyűjt a nyomás alatti munkából, a vizsga közbeni komfortzónán kívüli létezés pillanataiból 🙂 .

5. kyu – sárga öv

A megismert alapmozgásokra építve elsajátításra kerülnek a szélesebb körű alaptechnikák, melyek itt  kiegészülnek a földharc alapjaival is.

4. kyu – zöld öv

Az eddig tanult bázist (állás, ütő, rúgó technikák összessége), formagyakorlat szerűen kell bemutatni, majd a kibővült technikai és erőnléti anyag teljesítését követően, az eddig megszerzett tudást kell bizonyítani a küzdelem (kumite) és töréstechnika (tameshiwari) hatékony teljesítésével.

3. kyu – kék öv (instruktori övfokozat):

Ez az övfokozat az egyik alapfeltétele a ju jitsu oktatásának. Ezért nagyon fontos hogy a vizsgázó ne csak bemutassa, hanem értse is az eddig elsajátított tudásanyagát, és ezen túl rendelkezzen megfelelő alapismeretekkel az oktatás módszertanáról is. A kék öv anyagában már több kombinációs elem is előkerül, valamint szükség van a bot, kés, kötél fegyverek alaptechnikáinak az ismeretére is.

A második nagy vízválasztó! A kék és zöld öv között a technikák mennyiségében és minőségében is jelentős különbség van. Ezen túl, az eddig utánozva begyakorolt technikákat most már érteni és így tanítani is tudni kell . Az oktatás pedig meghozza az első olyan tapasztalatokat, amelyek kíméletlenül rávilágítanak az instruktor hiányosságaira. Amikor az instruktor hibákat lát a tanítványaiban, nem történik más mint a saját hiáinak a megjelenése. Ez a felismerés az, ami ösztönözheti a további fejlődésében ahol akár motivációként is használhatja azt. Ugyanakkor sokan nem szereretik látni önnön magukat csupaszon a tükörben… és más utakat választanak…

2. kyu – barna öv

Az eddig elsajátított technikai anyag tovább szélesedik, az eszközös technikák nagyobb hangsúllyal vannak jelen, segítve ezáltal a pontosság és a kontroll hatékony fejlesztését.

1. kyu – barna öv, fekete csíkkal

Az eddig tanultak kiegészülnek a kontra technikák (az ellenfél által megkezdett technika, “megtámadása” úgy, hogy abból mi kerülünk ki győztesen), az “egy kezes” technikák (valamilyen oknál fogva nem tudjuk használni az egyik kezünk, pl. sérülés) témakörével, ugyanakkor a széleskörű kombinációs technikai tudást is bizonyítani kell.

A harmadik nagy vízválasztó, az 1. kyu és az 1. dan. Azért kapcsoltam össze a két vizsgát, mert sok dologban találhatunk hasonlóságot közöttük. Ilyen például a vizsga anyagának mennyisége, minősége és erőssége. A 2. kyu-hoz hasonlítva jelentős különbséget láthatunk, de az 1. kyu és 1. dan között ilyen vonatkozásban nincs nagyságrendi eltérés. Az 1. kyu vizsgát szokták “kis dan vizsgának” is becézni, ezzel is utalva a fokozatok közötti kapcsolatra.

Mindegyik fokozat megszerzésekor alapkövetelmény az eddig megszerzett övfokzatok anyagának az aktuális szinten való ismerete, melyet a vizsgáztató ellenőriz.

3. Mester fokozatok (dan):

Az 1. dan fokozat mentálisan jelent ugrást az 1. kyu fokozathoz képest.

A vizsgázónak be kell mutatnia az eddig tanult technikai anyag pontos, hatékony, fókuszált, minden külső körülménytől függetlenül működőképességét; be kell bizonyítania hogy a fizikai felkészültsége mellett, mentálisan is szilárd és erős, képes a technikát, ellenfelét (ellenfeleit), és önmagát kontroll alatt tartani, irányítani.

Szóval ezek után, ki mit gondol? Nehéz az övvizsga? 🙂