A keddi tréning után merült fel a kérdés lesz-e pénteken edzés (egyébként meg micsoda kérdés ez, hiszen a vásárhelyi klubban mindig van edzés :)). Péntekre ugyanis, az orosházi dojonak helyet adó Orosházi Küzdősport Centrum (OKC) vezetői (Betti és Jani) nyári évadzáró kerti partit szerveztek, amire kb. délután öt órára kellene megérkezni. Én mondtam, hogy ha az edzésen résztvevők szeretnének enni valamit ezen a péntek délutánon, akkor legyen ez a fő program az edzés helyett, mivel edzés után eléggé nehezen tud bárki is lenyelni bármiféle szilárd ennivalót legyen az akármilyen finom is (folyadékot annál inkább :)). A rendezvényre meghívást kaptak a Ju Jitsu Klub Hódmezővásárhely tagjai is, akiket Márti és én képviseltünk ezen a délutánon.

A vendéglátóink kétféle bográcsban készülő finomsággal készültek erre az alkalomra. Az egyik bográcsban pacal, a másikban marhapörkölt főtt szépen csendesen a hozzáértő szakácsművész (Sanyi) gondos felügyelete mellett. Az időjárás is kegyeibe fogadott bennünket és nagyon kellemes nyári napsütésben teltek a délutáni órák. Márti készített egy kis mákos lekváros sütit, amely néhány körbekínálás után el is tűnt a tálcáról mintha soha nem is  létezett volna :).

Jani finom pálinkával kínált, amit először udvariasan elhárítottam, de azt mondta legutóbb ígéretet tettem arra, hogy a következő alkalommal iszok vele valami hasonlót. Szavatartó ember lévén így nem volt mit tennem, betartottam az adott szavam (bár őszintén szólva nem emlékszem rá hogy tettem volna ilyen ígéretet, de ez nem is lényeges hiszen volt aki emlékezett helyettem is :)). Így aztán Mártira hárult a feladat hogy hazaszállítson majd bennünket a vacsora végeztével.

Beszélgettünk sok mindenről és sok mindenkivel. Sportról, emberekről, történetekről, harcművészetről és minden másról ami szóba került. Közben többféle pálinka is érkezett, amit jó szívvel kínáltak a gazdáik így sorban meg is ízleltük azokat :). Nagyon örültem, hogy az orosházi dojoból is többen eljöttek és tudtunk beszélgetni, véleményt cserélni a dolgainkról, gondolatainkról.

Közben elkészültek a bográcsosok is és mindenki jóízűen falatozni kezdett :). A marhapörkölt nagyon finomra sikerült, bár a főzés közben kicsit megijedtem, amikor odapillantottam és láttam, erős paprika karikákat tesz bele Sanyi a főzőmester. Gyenge ember lévén nemigazán tudom megenni a nagyon fűszeres, csípős, erős dolgokat, de félelmem teljesen alaptalan volt, a pörkölt elkészültekor nem éreztem csípős vagy erős ízeket, finomakat annál inkább.

Egy szépséghiba csúszott be csupán a vacsorámba :). Már besötétedett, amikor észrevettem, hogy a tányérom (műanyag) úszik a pörkölt szaftjában. Először eléggé elszégyelltem magam, hogyan lehetek ilyen ügyetlen, de csakhamar kiderült a tányérom alja teljesen elvált az oldalfalától és önálló független életet kezdett élni :D. A sikeres függetlenné válás egyenes következménye volt a pörkölt szabad kiáramlása az asztalara :).

Éjjel tizenegy óra körül indultunk haza Márti vezetésével, hogy haza érkezve biciklire üljünk és elmenjünk a Tescoba bevásárolni a holnapi otthoni bográcsozáshoz (Márti készített életében először vegyes köröm paprikást – ami nagyon finom lett :)).

Köszönjük Bettinek és Janinak a meghívást, nagyon jól éreztük magunkat finom volt minden, remek emberekkel találkozhattunk és beszélgethettünk.