Az utóbbi idők főzései mind abban a szellemben történtek, hogy lesz ami lesz… :), ami annyit tesz, egyikünk sem főzött még korábban bográcsban olyat, ami éppen akkor szándékunkban állt. Így volt ez az utóbbi őzzel, zúzával, vaddisznóval és most a babgulyással is. Mondjuk hozzá kell tenni, mindig előre mondtam, hogy reklamálni csak és kizárólag nálam lehet, de ezidáig még soha senki nem jelentkezett… :D.
A runtintalanabb társainkban felvetődhetett a kérdés, na jó de mi lesz a mostanság menetrend szerint érkező esővel. Mindannyiukat megnyugtattam, eső nem lesz, így döntött az Univerzum Tanács (UT) :).
Pénteken délután és szombat reggel minden szükséges felszerelést és összetevőt a helyszínre szállítottunk, majd bicajjal visszatérve a tett színhelyére úgy 11 óra környékén megkezdtük az operatív műveletet :).
Az első napirendi pont a welcome drink 🙂 elfogyasztása volt (ezt a mai nap során néhányszor megismételtük, hiszen szinte mindig jött valaki :)), majd ezzel szoros összefüggésben megkezdődött a hús feldarabolása, a zöldségek pucolása és aprítása, valamint a tűzhely és a bogrács előkészítése a főzési ceremóniához :). A kiválóan szervezett közösségi munkának köszönhetően ment is minden mint a karikacsapás, sőt némi meglepetésre már ekkor megkezdődött az UT konferenciája (ez azért általában később szokott bekövetkezni :)). A sötét és világos oldal képviselői kifejtették álláspontjaikat, de konszenzusra nem jutottak… még… :).
A belevalók a bográcsba kerültek, az pedig a tűz fölé, és így az UT is átköltözött a főzőhely köré. A mai napon már korábban is láthatóvá vált, hogy a sötét oldal mestere különösen nagy energiákat mozgósítva próbálja bővíteni a Geri Klán-ba tartozók számát, és mostanra már bizonyos lett, erőfeszítései hamarosan eredménnyel fognak járni… :).
Miközben a bográcsos a tűz fölött pihengetett szépen sorban belekerültek a még szükséges összetevők (bab, répa, gyökér, stb.); mi végigkóstoltuk a sok változatos sütit és itókát. Mit is mondhatnék, nem volt könnyű dolgunk… :), de mivel nem mutatunk gyengeséget, mindenki hősiesen helyt állt… :). A gyerkőcök diót törtek, lovacskáztak, társas játékoztak, rajzoltak vagy éppen segítettek az aktuális munkafolyamatban. Ahogyan ők segítettek a munkában, úgy mi is besegítettünk az ő játékaikba… :). A megfelelő időben elkészítettük és beletettük a csipötkét 🙂 is, és most már nem volt más hátra, mint készre főzni a produktumunkat :).
Megterítettünk és tálakba szedtük az elkészült finomságot, majd jó étvággyal nekikezdtünk a falatozásnak. Mindenki nagyon éhes lehetett, mivel nem nagyon emlékszem olyanra, aki csak egyszer szedett volna… :). A maximálisan teli bográcsunk nemsokára ki is ürült teljesen, de azért biztos ami biztos, készült mellé egy kis sült csirke és sült krumpli is – nos nem meglepő módon ez is elfogyott a nap végére :).
A bográcsos után kicsit megpihentünk, majd nekiláttunk a palacsinta elkészítésének. Közösen kikevertük a tésztát – volt, amelyikbe almát is reszeltünk – és üzembe helyeztük a sütő egységeket, valamint előkészültünk a palacsintába való sokféle töltelékkel. Eközben a sötét oldal alapító mestere azonban más terveket szövögetett… Ahogyan érkeztek a barátaink úgy vált egyre több mozgástér a Mester előtt a beszervezésre, amit az elfogyasztott itókák hatása határozott mértékben megtámogatott :).
Nos ennek a folyamatnak az eredményeként a mai napon két új taggal is bővült a Geri Klán, akik közül az egyikük a Nóniusz Geri nevet kapta (a felvételi elbeszélgetésen ismertetett korábbi harci sikerei után… – erről több információval itt nem szolgálhatok, de legyen elég annyi: mind a sötét, mind a világos oldal komoly kérdések sokaságával mérte fel a jellemzőket… :D). A sötét oldal másik szerzeménye még nem kapott nevet, de biztos vagyok benne, ez nem marad így sokáig… :).
A nagy küzdelem kissé lemerítette a Doboshi ryu Alalpító Mesterét és új, – még névnélküli – harcosát, ezért volt úgy egy bő óra, amíg a társaságban kissé megpihenve, most inkább a hallgatóságot erősítve gyűjtöttek újra energiát. Bár még ezután voltak próbálkozásaik további térítésre, de ezek már nem jártak sikerrel – ám az is lehet, csupán felmérték a további lehetőségeket… :).
Ekkor a sötét oldal számbeli fölénye már érzékelhetővé vált, ezért szükség volt a világos oldal képviselőinek a megerősítésére (amelyet a mindig pártatlan Egy, a Teremtő meg is cselekedett :D), hogy a mindenkori egyensúly biztosítva legyen :).
Mindeközben négy helyen is sültek a palacsinták és készültek a változatos töltelékek. Volt mogyorókrémes, kakaós, csokis, vaníliás, diós, fahéjas, lekváros (meggy, barack, stb.). A palacsinta sütés profi módon zajlott, hiszen alapkövetelmény volt a dobálós fordítási technika alkalmazása… :).
Igencsak elmúlt már este tíz óra, amikor elmosogatva és magunk után rendesen összepakolva felpattantunk a bicajokra és elindultunk a haza vezető úton…
Megint bajban vagyok, mert folyamatosan jutnak eszembe a délután történései, amiket leírhatnék, de inkább nem teszem. Egyrészt azért, mert nem tudom mikor lenne vége a bejegyzésnek, másrészt pedig inkább azt mondom, akit érdekel az jöjjön el legközelebb, hiszen úgyis innen folytatjuk tovább… :).
